Bár a bírák fizetése idén – hosszú idő után – átlagosan 32 százalékkal, jövőre további 12, 2022-ben pedig 13 százalékkal emelkedik, az igazságszolgáltatásban dolgozók nagyobbik részének azonban továbbra is megoldatlan a bérhelyzete – írja a Népszava.

Az Országos Bírói Hálózat (OBH) tájékoztatása szerint ugyanis az ország bíróságain összesen 11 ezren dolgoznak, közülük viszont csak körülbelül 3 ezren bírók, a fennmaradó 8 ezer igazságügyi dolgozóból pedig csupán 2132-nek emelték a bérét idén januártól – de az is csak a kötelező minimum volt, ami nem jelent érdemleges emelkedést. A lap úgy tudja, a Fővárosi Törvényszéken például 334 igazságügyi alkalmazott bérkategória ugrására összesen kevesebb mint négymillió forintot szántak egész évre (ez valakinek mindössze 3 ezer forint emelkedést jelent).

További 6 ezer igazságügyi alkalmazottnak (pl. titkárok, fogalmazók, jegyzők, aktákat szállító fizikai segítők) azonban még ennyi sem jutott. Az ő béremelésük az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a most bruttó 453 ezer forintos bírói alapbérhez igazodik, ennek ellenére most mégis kimaradtak a bérrendezésből.

A bérek rendkívül eltérőek, a tapasztalat pedig nem sokat nyom a latban: egy 16 éve az igazságügyben dolgozó ügyintéző 251 ezer, egy ugyanekkora bírósági tapasztalattal rendelkező jogi asszisztens végzettségű jegyző pedig 262 ezer forintot kap, egy most kezdő – aktákat szállító – fizikai munkás pedig 115 ezer forintot keres havonta.

Utoljára 2017-ben, a jogszabály módosításakor kaptak központi béremelést, de az is csak a jogi asszisztensi vizsgával nem rendelkező, nagyon alacsony keresetű bírósági jegyzőket érintette, az ügyintézőknek és a jogi asszisztensi végzettségű jegyzőknek egyszerűen beépítették az alapbérébe a korábban járó pótlékot, más emelést nem kaptak. Tovább növeli az egyenlőtlenségeket, hogy míg tőlük elvették a kafetériát, a korábbi ruhapénzt pedig az év végi jutalommal összemosva kapják meg, addig a bírók számára továbbra is elérhető mindkét juttatás, sőt évente félmillió forint önképzési támogatást is kapnak.

Az új bértábla alapján ráadásul mindenki lassabban haladhat előre: a Népszavának nyilatkozó bírósági alkalmazottak szerint lesz olyan, akinek akár húsz évig nem kell emelni a fizetését, míg a régi rendszerben háromévente lehetett feljebb lépni.

Az átláthatóságot tovább bonyolítja, hogy az emelések eltérnek az egyes bíróságokon is, az érintettek szerint az egész rendszer követhetetlen, diszkriminatív, az előrejutás egyre inkább a vezető hozzáállásán múlik.

Az elavult informatikai rendszer, a szinte használhatatlan gépek, a gyakran fél napig álló rendszer, a vidékről érkezők bérlettámogatásának utólagos kifizetése (ami miatt előfordul, hogy hó elején a fizetés megérkezéséig szabadságot vesznek ki, és otthon maradnak), a kifizetetlen túlórák és a hazavitt munka (ami elvileg tilos) csak tovább növeli a munkavállalók elégedetlenségét.

A Népszava információ szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróságon sokan kezdtek el más munka után nézni, január 1. és február 17. között pedig 31 ember távozott. És bár érkeztek a helyükre alkalmazottak, nagy a fluktuáció. A lap úgy tudja, amikor legutóbb bírósági jegyzőt kerestek, hét jelentkezőből öten azonnal felálltak, amikor megismerték a feltételeket, a maradék kettő pedig néhány héttel később mondott fel.