Kétmillió forintra büntette Kövér László Hadházy Ákost, miután a független képviselő „Stop propaganda” feliratú táblát lógatott a házelnök mögé hétfőn, a parlament tavaszi ülésszakának első napján.
Hadházy az akció előtt a tavaly év végén elfogadott „szájzártörvényre” utalva azt írta Facebook-oldalán:
„A magát Istennek képzelő Fidesz az októberi akcióm után ismét durván szigorította a játékszabályokat, az országgyűlési képviselők durva jogfosztását eredményező törvénymódosításokat fogadott el. Kövér László azt akarja, hogy az ellenzéki képviselők a kormány legpiszkosabb hazugságait és hergeléseit, alázásait is csendben, hátratett kézzel, jólfésült szónoklatokkal viseljük el a parlamenti padsorokban. Én ezt nem tudom elfogadni és hiszem, hogy az eddiginél még kevesebb értelme van bent maradni.”
Az ellenzéki képviselők akcióit durvábban szankcionáló törvény növeli azokat a büntetéseket, amelyek kiszabhatók egy-egy képviselőre, és lehetővé teszi, hogy Kövér saját jogkörben hosszú hónapokra kitiltson képviselőket az ülésteremből.
Az ellenzék szerint Kövér képviselőket sújtó büntetései rendkívül aggályosak, ugyanis a szabályozás értelmében oly mértékben korlátozhatják a képviselők jogkörét, hogy az akadályozhatja őket munkájuk elvégzésében. Szintén aggályos, hogy lehetőség nyílik a szavazati jog elvételére, valamint hogy a szavazati jogot átruházhatják a képviselők.
Hadházy a legfrissebb, kétmillió forintos büntetésével kapcsolatban ma sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, nem fog fellebbezni, az ellenzéknek viszont érdemes lenne elgondolkodnia a parlamenti munka értelméről.
A képviselő szerint csak a minimális és legszükségesebb megszólalásokra szabad csak bemenniük az ellenzéki képviselőknek a parlamentbe. Azt is elmondta, a magyar emberekhez fog fordulni segítségért, hogy ki tudja fizetni a büntetést, de tisztában van azzal is, ez nem egy járható út hosszú távon, hiszen Kövér a magyar emberek adóforintjaiból bünteti a képviselőket, akik így duplán fizetnek.
Hadházy szerint három lehetősége maradt az ellenzéknek:
- részlegesen vagy teljesen kivonulni a parlamentből,
- olyan tiltakozásokba kezdeni, amiért Kövér horribilis büntetések kiszabásával fogja őket büntetni,
- a jelenlegi játékszabályok elfogadása, és csendben úgy viselkedni, mintha minden rendben lenne.
A képviselő figyelmeztetett:
„Nem milliárdosok és nem Kövér László fizet minket, minket a magyar adófizetők fizetnek, és Kövér László ezt a pénzt venné el.”
A parlamenti szónoklatok folytatásának szerinte semmi értelme, hiszen Kövér azonnal kikapcsolja a mikrofonokat, ha valami nem tetszik neki, más módon pedig nem mondhatják el a véleményüket az ellenzéki képviselők.
Jól kell látni azt a pillanatot, hogy kövér László a szájzártörvénynek köszönhetően már egy személyben dönthet az ellenzéki képviselőket sújtó retorziókról, míg korábban erről a mentelmi bizottságnak kellett tárgyalnia, majd a parlament hozta meg a végső döntést. „Jól kell látni, hogy mi a trend”, mivel a kormány most már a látszatra sem ad – mondta.
Mindenki lássa jól, hogy ugyan ez most egy országgyűlési képviselővel történt meg, de a következő retorziók érhetik a társadalom bármely csoportját (például a bírókat, tanárokat, orvosokat stb).
Ez az új trend egyértelműen egy új lépés, amely a demokráciából a diktatúrába vezet, ezen az úton pedig magától soha nem fog megállni a kormány, csakis megállítani lehet – vélekedett Hadházy.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kövér a képviselők 2013-as pénzbüntetésének bevezetése óta 2019 decemberéig 72 millió forintra bírságolta az ellenzéki képviselőket. Ebben az időszakban a házelnök összesen 153 alkalommal élt ezzel a lehetőséggel, a legtöbbször Szél Bernadett, korábban LMP-s, most független képviselő szembesült ezzel a szankcióval. Őt összesen 7-szer bírságolták.
A legnagyobb értékű pénzbüntetést azonban nem ő, hanem a Párbeszéd képviselője, Tordai Bence kapta, összesen 2.520.000 forint értékben. Őt a szocialista Tóth Bertalan és Bangóné Borbély Ildikó, majd Szabó Tímea (Párbeszéd), Szél Bernadett és Szabó Szabolcs (független) következnek, mind 2 milliót meghaladó bírsággal.
Mindezt annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban jogerősen elmarasztalta az Országgyűlés vezetését az ilyen szankciók miatt, amely az EJEB szerint a képviselők véleménynyilvánítási jogát csorbítja.