Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elítélték a roma családot zaklató Betyársereg tagjait, de nem rasszista indíttatásuk miatt

Végső elkeseredésében fordult a TASZ-hoz egy roma család 2015-ben, miután megjelent egy cikk egy megyei hírportálon, amely szerint egy Heves megyei kistelepülésen egy család tagjai fát lopnak és rabszolgaként tartják munkatársaikat. A cikkben nem nevezték meg a családot, de egyesek a velük azonosították, és bár a bűncselekmények felderítése a rendőrség feladata lenne, a családdal konfliktusban álló helyi lakos a szélsőséges, rasszista ideológiát képviselő Betyárseregtől kért segítséget.

A TASZ beszámolója szerint 2015 februárjától júniusig a Betyársereg halálfejes, „Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz!” feliratú pólóját viselő tagjai rendszeresen megfélemlítették a család tagjait. A felnőtteket és a gyerekeket is egyaránt rendszeresen fotózták, videózták, miközben szidalmazták, cigányozták és felszólították őket, hogy hagyják el a települést. Az ötgyermekes családfő cipőben aludt hónapokig, hogy ha éjszaka megtámadnák a családját, azonnal ki tudjon ugrani az ágyból. Hiába hívták fel a rendőrséget szinte naponta a zaklatás miatt, nem kaptak valós védelmet, érdemi eljárás nem indult amíg a TASZ-hoz nem fordultak segítségért.

Ezt követően 2017-ben az Egri Járási Ügyészség gyűlölet-bűncselekmény elkövetésével vádolta meg a Betyársereg öt tagját, később azonban úgy döntött, nem elég megalapozott az ügy, ezért megszüntette a nyomozást.

A TASZ panasza alapján a Heves Megyei Főügyészség végül elrendelte a nyomozás folytatását. Itt megállapították, hogy a nyomozás megszüntetésére megalapozatlanul, a bizonyítékok egyoldalú mérlegelésével került sor: a járási ügyészség kellő kritika nélkül fogadta el a terheltek vallomásait, túlzott jelentőséget tulajdonított a sértettek vallomásaiban lévő ellentmondásoknak és több bizonyítékot figyelmen kívül hagyott. Így a vádemelésre csak 2017 decemberében került sor.

Ítélet pedig csak két nappal ezelőtt, 2020 február 12-én született az ügyben, mely szerint öt bűnös van, de nem a vád szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntettében, hanem többrendbeli, társtettesként és csoportosan elkövetett zaklatásban.

„Ha nem hallgattuk volna végig a szóbeli indokolást, akár elégedettek is lehetnénk: a vádlottakat elítélték, pénzbüntetést kaptak, aminek a kifizetése valószínűleg megterheli őket, és ilyen módon az ítéletnek lesz visszatartó ereje. Mégsem lehetünk elégedettek, mert az ítélet indokolása számunkra elfogadhatatlan.”

– írja a TASZ.

A probléma ugyanis az, hogy a bíróság nem volt hajlandó figyelembe venni a társadalmi kontextust, amiben az ügy zajlott, és ezáltal az elkövetők nyilvánvaló indítékát is figyelmen kívül hagyta.

Arra hivatkozva, hogy politikai ügyekben nem foglalhat állást, egyszerűen kirekesztette a tényállásból az ügy lényegét: azt, hogy a Betyársereg tagjai voltak az elkövetők, ezért rettegtek tőlük a roma származású sértettek. Márpedig ez nem olyan körülmény, amit figyelmen kívül hagyhat a bíróság, még ha köze is van a politikához

– írja a TASZ.

A jogvédő szervezet szerint ilyen alapon nem oszlathatta volna fel a bíróság a Magyar Gárdát vagy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet sem, hiszen ezek a szervezetek is megjelentek a politikai térben. De mivel tevékenységük a roma származású állampolgárok megfélemlítésére, jogaik megsértésére irányult, a bíróságok helyesen, jogerősen feloszlatták ezeket a gyűlöletcsoportokat.

Mi az a gyűlölet-bűncselekmény?

Gyűlölet-bűncselekmény az a bűncselekmény, amelyet előítéletes indokból követnek el. Gyűlölet-bűncslekemény minden bűncselekmény, melynek során az áldozat kiválasztása mögött egy bizonyos tulajdonság által egy meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása áll (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai származás, nyelv, bőrszín, vallás, nem, kor, értelmi vagy testi fogyatékosság, szexuális irányultság vagy más hasonló tulajdonság).

A TASZ beszámolója szerint a bíróság nem volt hajlandó tudomást venni a vádlottak gyűlöletcsoport-tagságáról és egyáltalán nem vizsgálta előítéletes indítékukat, ellenben a sértettek sérelmét elbagatellizálta, túlértékelt egyéni sérelemnek titulálva azt. A szervezet szerint a hosszú évekig húzódott eljárás azt mutatja, hogy a rendőrség és az ügyészség sem volt a helyzet magaslatán a vádemelést megelőzően, de bízhatunk abban, hogy a 2019-ben megjelent gyűlölet-bűncselekmény protokoll nagymértékben javítja majd a nyomozó hatóságok munkájának hatékonyságát (nemrég megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot arról, hogyan áll a protokoll bevezetése, erről itt írtunk bővebben).

„Bár mindennek nem sok haszna van, ha aztán a bíróság nem hajlandó szembenézni az ügy lényegével. ”

– teszik hozzá.

Mivel az ügyészség fellebbezett, így a TASZ szerint még bízhatunk abban, hogy az Egri Törvényszék „helyre teszi az ügyet”.

Címlapkép: Mérce fotó
Olvass tovább!