Közzétette a 2019-es évre vonatkozó adatait az európai LMBT-szervezeteket tömörítő ernyőszervezet, az ILGA-Europe: a kiadvány 49 európai és öt közép-ázsiai ország kapcsán számol be az LMBTI személyeket érintő legfontosabb tavalyi fejleményekről. A jelentés tartalmazza Kövér László házelnök homofób nyilatkozatát a meleg párok gyerekvállalásával kapcsolatban, valamint megemlíti Boldog István, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének Coca-Colával szembeni bojkottfelhívását is, viszont pozitívumként a rendőrség által elfogadott gyűlölet-bűncselekmény protokollját is felhozza.

A jelentésben hangsúlyozza a szervezet: egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy az LMBTI emberek helyzete folyamatosan javulna, sőt, adataik szerint 2015 óta csökkent Magyarországon a társadalmi elfogadás. A kiadvány kiemelten foglalkozik a csecsenföldi melegek üldöztetésével és az Európa-szerte egyre gyakoribbá váló gyűlöletbeszéddel.

Ennek kapcsán említik Kövér László májusi kirohanását, amikor is a házelnök közös jegyeket vélt felfedezni a pedofilok és a gyereket örökbefogadni kívánó meleg párok között, vagy az az esetet, amikor Boldog István fideszes képviselő kijelentette: addig nem iszik Coca-Colát, amíg a cég el nem távolítja a homoszexuális párokat ábrázoló, Love is love kampány során kihelyezett plakátjait.

A gyűlölet-bűncselekmény protokollja kapcsán a Mérce megkereste az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályát, hogy válaszoljanak pár kérdésre azzal kapcsolatban, miért tartották fontosnak az intézkedés bevezetését vagy hogy tettek-e már lépéseket annak érdekében, hogy az ilyen jellegű támadások hamarabb felismerhetőek legyenek; illetve hogy miért kezelik garázdaságként vagy más, kisebb súlyú bűncselekményként ezeket az eseteket.

„A gyűlölet-bűncselekmények súlyosan sértik az emberi méltóságot, így azokban az esetekben, amikor előítéletességet lehet feltételezni a bűncselekmény hátterében, nagy jelentőséggel bír, hogy e cselekmények nyomozását különös szigorral és gondossággal végezzék a nyomozó hatóságok. A hatékony rendészeti válasz nemcsak a büntetést szolgálja, hanem azt a célt is, hogy megerősítésék, a  társadalom elítéli az előítélet alapú bűncselekményeket. Elősegíti a kisebbségi csoportok hatóságokba vetett bizalmát azzal, hogy képesek megvédeni a csoport
tagjait az előítélet vezérelte erőszakos tettekkel szemben.”

-írják.

A válaszlevélből az is kiderül, hogy a közrendvédelmi és bűnügyi munkatársakat oktatásban részesítették, amelyhez előítélet-indikátor listát készítettek, valamint a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőit is megtanították nekik, emellett minden rendőrkapitányságon egy mentort jelöltek ki, aki segíti az állományt a gyűlölet-bűncselekmények felismerésében. Arra pedig, hogy miért kezelik gyakran az gyűlölet-bűncselekményeket más, kisebb súlyú bűncselekményként, azt válaszolták:„a bűncselekmények jogi minősítése a törvényi tényállási – objektív– elemek szakszerű és alapos feltárását követően állapítható meg. A nyomozás során a bűncselekmény büntetőjogi minősítése dinamikusan változhat”, ám ha a bűncselekmény hátterében előítélet gyanúja merül fel, a rendőrnek kötelssége mindent megtenni annak érdekében, hogy hatékony nyomozás folyhasson.

„Örülünk, hogy az ILGA-Europe közelről figyeli a magyarországi fejleményeket. Az elmúlt években egyre gyakoribb az LMBTQI emberekkel szembeni gyűlöletbeszéd bizonyos véleményformálói körökben. Egyértelművé kell tennünk, hogy ez elfogadhatatlan magatartás.”

-mondta el Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője.