A Pedagógusok Szakszervezete csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be: Alkotmánybírósághoz fordul, miután érdekegyeztetés és jogorvoslati lehetőség nélkül szüntették meg a szakképzésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogviszonyát.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, jelentősen sérült a kollégáik joga, ugyanis a közalkalmazotti státusz elvétele után a munka törvénykönyve fog rájuk vonatkozni, ami nagyban nehezíti a tervezhetőséget. A szakszervezet szerint a szakképzésben dolgozóknak nem volt elég idejük az átállásra (pl. felkészülni az egyéni béralkuk megkötésére), ugyanis amint megjelent a törvény, érvénybe is lépett. Az új szakképzési törvény miatt nincs a tanároknak garantált előmeneteli rendszerük, és sem a díjazásukról, sem a munkarendjükről nem tudni semmit.
A szakszervezet elnöke, Szabó Zsuzsa azt is közölte, az anyagi mellett erkölcsi sérelem is érte a kollégákat, ugyanis az új törvény értelmében elvesztik a középiskolai tanár megnevezést, helyette oktatónak minősülnek. Szabó kiemelte azt is, az oktatást segítő kollégákat és az intézményvezetőket is ugyanilyen bizonytalanságban tartja ez a helyzet.
A tegnapi sajtótájékoztatón arról is szó esett, hogy bár az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 30%-os béremelést ígér az oktatóknak, a szakszervezet nem tudja, miből akarják ezt fedezni, és még az is megeshet, hogy valakinek csökken majd a bére.
A szakképzési törvényről itt írtunk bővebben.
A PSZ sajtótájékoztatója után az ITM meglehetősen cinikus stílusban reagált:
a minisztérium szerint „álhíreket terjesztettek” az eseményen, és hozzátették: „persze nem ez az első eset, hogy egyes szervezetek a pedagógusokat megtévesztve akarnak politikai akciókat szervezni”.
Az ITM azt is közölte,
„a szakszervezetnek nyilvánvalóan nem érdekük, hogy 32 ezer szakképzésben dolgozó pedagógus jogállása változzon, és ezzel a szakszervezet gyengüljön, de a szakképzésben dolgozó tanároknak egyértelműen érdeke, és számukra előrelépést hoz az, hogy rugalmasabb munkaviszonyban magasabb bért fognak kapni.”
Valamint cáfolta, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogviszonya már 2020. január elsején munkaviszonnyá alakult volna, ugyanis ez csak júliusban lesz esedékes.
A PSZ ma közleményt adott ki, melyben pontról pontra cáfolja az ITM tegnapi állításait.
- Az ITM valószínűleg az MTI tudósítása alapján reagált tegnap a szakszervezet állításaira, a probléma csak az, hogy az MTI hibát vétett, amit később helyre is igazított. Az MTI először (hibásan) azt írta, a PSZ azt állította, hogy „azoknak a jogviszonya, akiket december 31-én még közalkalmazottakként foglalkoztattak a szakképzésben, január elsején munkaviszonnyá alakult.”A valóságban azonban a szakszervezet azt állította, hogy „azoknak a jogviszonya, akiket december 31-én még közalkalmazottakként foglalkoztattak a szakképzésben, munkaviszonnyá alakul 2020 júliusától (bár maga a szakképzési törvény 2020 januárjától hatályos).” A PSZ mai reakciójában azt írja,
„sajnáljuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI pontatlan tudósítására alapozva, egyéb forrásokból nem tájékozódva támadta a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy az valótlanságot állít. (…) A PSZ tisztában van vele, hogy a jogviszony változása csak júliustól történik azon szakképzési törvény alapján, amely januártól hatályos.”
- Az ITM különösnek tartja, hogy „a szakszervezet egy olyan törvényt akar megsemmisíttetni, amely 30 százalékos béremelést biztosít a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak”, továbbá „nagy béremelést hoz”. A PSZ szerint azonban ezzel szemben a béremelés sem a szakképzési törvényben, sem a végrehajtási rendeletben nem szerepel, továbbá a költségvetésben sem látszik a fedezete.
„Az ITM közleménye nem szól az egyéni béralkuról, továbbá arról sem, hogy lesznek, akiknek csökken a bére. Nem lesz előmeneteli rendszer, felmenő rendszerben megszűnik a garantált jubileumi jutalom, csak lehetőség lesz a megállapodásra” – írják.
- Míg a tárca közleménye szerint „a szakképzésben dolgozó tanároknak egyértelműen érdeke, és számukra előrelépést hoz az, hogy rugalmasabb munkaviszonyban magasabb bért fognak kapni”, a PSZ szerint ezzel szemben a szakképzésben dolgozó pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők, a technikai dolgozók és a vezetők jogai is jelentősen sérülnek, foglalkoztatásuk feltételeire és előmenetelükre semmilyen törvényi garancia nem lesz.
- Az ITM közleménye a béremelésre utalva jelezte: „Minderről a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) múlt heti ülésén is beszámoltunk”. A PSZ szerint ez is azt igazolja, hogy az ITM minden szakmai és érdekegyeztetést nélkülöz, csak egyoldalúan tájékoztat, mégpedig utólag.
- A minisztérium azt is megjegyezte, hogy a SZIT üléséről „a PSZ képviselője érthetetlen módon hirtelen távozott”. A PSZ szerint ezzel szemben az igazság az, hogy a szakképzésért felelős alelnök akkor távozott, amikor tisztázódott: a megnevezett ülés nem az új, szakképzési törvényben nevesített érdekegyeztető fórum, hanem továbbra is csak egy tájékoztatás.
„Egyébként az ITM és a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) tagjai számára is ismert lehetett, hogy a PSZ 2019 őszén kilépett a SZIT-ből, mert érdekegyeztetés nélkül terjesztették a parlament elé a szakképzési törvény tervezetét” – írják.
A szakszervezet azt kéri a szakképzésben dolgozóktól, ne hagyják megtéveszteni magukat a béremelés ígéretével adjanak felhatalmazást, hogy a PSZ képviselhesse érdekeiket az Alkotmánybíróság előtt.