73 éves korában, 2020. február 9-én elhunyt Erős Ferenc szociálpszichológus, egyetemi professzor, 2002 óta az MTA doktora. Erős a hazai pszichológiai közélet meghatározó karaktere és szervező egyénisége volt – több mint negyven évet felölelő karrierje során alapítója és főszerkesztője volt a Thalassa (később Imágó Budapest) analitikus szakfolyóiratnak, de más szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának is tagja volt, oktatott az ELTE-n, a szegedi és pécsi egyetemeken – Szegeden egykor tanszékvezető volt, Pécsett doktori programot vezetett, utóbbinál lett professor emeritus.
Kutatási területe a magyar pszichoanalízis története, Ferenczi Sándor, a világ első pszichoanalízis-professzorának munkássága és a társadalmi jelenségek vizsgálata analitikus szemszögből való vizsgálata volt, az MTA kutatójaként jelentős kutatások fűződnek a nevéhez a hatalmi struktúrák, az autoritarianizmus, a társadalmi kisebbségek terén.
Erős ennek megfelelően sokat foglalkozott politikai témákkal: Psziché és hatalom című 2016-os könyvében például azt járta körül, hogy az emberek miért vagy miért nem engedelmeskednek a hatalomnak, illetve egy évvel korábban, 2015-ben Diószegi-Horváth Nóra, a Mérce főszerkesztője készített interjút a Vasárnapi Híreknek – akkor Erős hosszan beszélt a menekültválság tanulságairól és arról, hogy milyen hosszabb távú következményekkel jár az, ahogyan a helyzetet a kormány kezelte.
2015-ös interjújában arról beszélt, hogy a menekültválságot övező nagy médianyilvánosság miatt könnyű volt a történtek részeseinek éreznünk magunkat, ez pedig nagyon súlyos nyomokat hagy az emberek lelkében: az akkoriban a társadalomba szocializálódó fiatalok a helyzet kapcsán azt látták, hogy a problémákat felülről, kívülről kell megoldani, amivel nem a demokratikus, hanem az autoriter minták erősödtek. Erős a menekültválság kapcsán arról is beszélt, hogy bizonyos témákat elsősorban rasszista indíttatásból a szélsőjobboldali pártok tematizálnak, amivel „előkészítik a terepet egy problémára” – amikor őket követően a középjobb pártok próbálják kisajátítani a problémát, átveszik a szélsőjobb bejáratott fordulatait. Ezzel szemben a baloldali pártok „amint felvetik, hogy nem így kéne hozzáállni például a menekültkérdéshez, azonnal rájuk sütik, hogy nemzetietlenül gondolkodnak”, így nem tudnak „érdemben ellentartani” ezekben a témákban a szélsőjobboldali tematizációnak.
Erős szerint a menekültválság negatív hozadéka volt az, hogy elfedte a korrupciós ügyeket, az egészségügy tragikus helyzetét és a szétesőben lévő oktatást – szerinte ezzel „két olyan terület omlik épp össze a fejünk felett, amelyek meghatározzák a jövőnket”, miközben éppen ezek miatt vándorolnak el Magyarországról a fiatalok. Viszont pozitív, hogy a menekültválság idején az emberek aktívabbá váltak, sokan nyújtottak a nehéz helyzetben lévőknek önkéntes segítséget –
„egy aktív kisebbség sok dolgot elérhet, ha azt kellően következetesen és elszántan csinálja: ennek láttuk példáját az elmúlt hónapokban”.
Erős kutatási területét képezte Ferenczi Sándor munkássága, az úttörő pszichoanalitikus gondolatairól tavaly nyáron beszélt a Díványnak: arra a kérdésre, hogy Ferenczi nézetei mit nyújthatnak az embernek 2019-ben, elmondta, hogy az egyik fő üzenet az, hogy a kölcsönösség, a megértés és az empátia a mindennapi életben épp olyan fontos, mint a társadalom életében, „és úgy látszik, hogy nagy hiány van belőle”.
„A másik pedig az, hogy a tekintélynek való feltétlen engedelmesség végső soron destruktív következményekkel jár, hiszen az emberek elveszítik a saját autonómiájukat. Ezt látjuk most.”
Erős 2018 februárjában a HVG-nek adott interjújában többek között a kormányzati propaganda által keltett félelmek témáját járta körül, akkor elmondta, hogy a kormánypropaganda az egzisztenciális félelmekre játszik rá, és olyan lelki rétegekbe tud behatolni, ahol beindul a képzelet.
„A propaganda már nem is annyira magukról a menekültekről szól, inkább előhívja a mássághoz, a fertőzésekhez és a tisztátalanság fenyegetéséhez kapcsolódó ősi, sokszor tudattalan szorongásokat, és megeleveníti a fantáziákat, melyek általánosságban is működnek az erőszakról és a fenyegetettségről.”
Erős Ferenc Szalai Erzsébet születésnapjára írt laudációját a Mércén is közöltük.
Nyugodjon békében.
(Vasárnapi Hírek, Dívány, HVG)
