Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sem a szülők, sem a tanárok nem akadályozhatják meg a tantermek bekamerázását

Habár a Fidesz épp a tanárok védelme miatt kamerázná be az iskolákat, a pedagógusok egyáltalán nem örülnek az ötletnek. Pedig ha a parlament törvényt hoz róla, az iskola pedig rábólint, akkor sem nekik, sem pedig a szülőknek nem lesz beleszólása abba, hogy kamerával figyeljék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon – tudta meg a hvg.hu.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár Horváth László fideszes országgyűlési képviselő társaságában tartott sajtótájékoztatót hétfőn Gyöngyöspatán, és ott nyilatkozott arról, hogy a pedagógusok megvédését tartják a legfontosabb feladatuknak, ezért iskolarendészetet állítanának fel és biztonsági kamerarendszert építenének ki.

Hozzátette, mivel a tanárok bántalmazását legtöbbször 12-14 éves korú fiatalok követik el, fontolóra kellene venni a büntethetőségi korhatár leszállítását is.  Az államtitkár elképzelhetőnek tartja a bankokban már alkalmazott segélyhívó rendszer kiépítését, valamint gondolkodnak azon is, hogy a szülőket úgy szankcionálnák a gyerek viselkedése miatt, hogy felfüggesztik a családi pótlékot.

Érezhető tehát, hogy a cél az azonnali büntetés és a fegyelmezés, és még véletlenül sem a prevenció.

A sajtótájékoztató után a Mércén hosszabban írtunk arról, miért károsak Maruzsa ötletei.

A tanárok nem szeretnének kamerákat

A hvg.hu-nak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elmondta, bár a törvény elkészítésénél mindenképpen ki kell majd kérni a pedagógusok véleményét, a bejelentés előtt nem konzultált velük a kormány, és nem is támogatják az ötletet.

Horváth szerint egy bekamerázott osztályterem a pedagógusok számára mindenképpen érdekes helyzetet teremtene, a többségük valószínűleg ódzkodna attól, hogy így tanítson.

A portál több másik szakmabelivel is beszélt, és mindenki elképzelhetetlennek tartotta, hogy a bekamerázott termek tényleg a hasznukra válnának.

„Nekem ez olyan, mintha a Nagy Testvér figyelne. Inkább bízni kellene a pedagógusban, hogy tudja kezelni a helyzetet” – mondta egy pedagógus.

Több iskola azt nyilatkozta, van, ahol már használnak kamerákat, de csakis a folyosón, a lopások miatt. Egy vidéki iskola munkatársa pedig azt mondta, náluk hiába helyeztek kamerákat a kinti focipályához, egyáltalán nem volt semmilyen visszatartó ereje, ugyanúgy összeverekednek néha a gyerekek.

„A kamera legfeljebb arra lehet jó, hogy ha tényleg történik valami, akkor később felhasználhassák a bíróságon, de nem tudom elképzelni, hogy ettől nagyobb biztonságban éreznék magukat a pedagógusok” – mondta egy iskolaigazgató a hvg.hu-nak.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás azt nyilatkozta, nem megfigyelésre, hanem a pedagógiai szemlélet változására lenne szükség, hiszen egy kamerarendszer felállítása nem fogja megszüntetni az agressziót az iskolában – inkább a kiváltó okokat kellene kezelni.

Totyik hozzátette, az agresszió az elrontott integrációs folyamatok miatt is van. Elmondta, hogy 1996 óta úgynevezett „hideg integráció” zajlik, vagyis beültetik a többségi osztályba a sajátos nevelési igényű, vagy a hátrányos helyzetű gyermekeket, akik aztán sokszor külön segítséget sem kapnak, így vagy be tudnak illeszkedni, vagy nem.

„Az állam felelőssége nem a kamerarendszer bevezetésében van, hanem az ehhez hasonló pedagógiai módszerek elterjesztésében és a feltételrendszer kialakításában” – mondta a hvg.hu-nak

A szülő sem ellenezheti

Maruzsa kijelentései sok helyen felháborodást váltottak ki, viszont a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt mondta, ha a parlament mindezt törvénybe foglalja, nincs adatvédelmi akadálya a kamerák bevezetésének, és a szülők sem ellenkezhetnek.

A közoktatás ugyanis a GDPR-törvény, azaz az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete hatálya alá esik, ez a jogszabály pedig nem zárja ki, hogy az iskolákba biztonsági kamerákat szereljenek fel.

Törvényt azonban mindenképpen módosítani kell hozzá, és egyértelműen tisztázni kell benne, hogy:

  • milyen céllal akarják telepíteni a kamerákat
  • meddig kell megőrizni a felvételeket
  • nézi-e valaki folyamatosan a felvételeket
  • képet rögzítenek csak vagy hangot is
  • kinek adhatóak ki a felvételek.

Péterfalvi szerint azt kell megállapítani elég sok, átfogó vizsgálattal, hogy mindez valóban szükséges, arányos és alkalmas. Ha ezeknek a követelményeknek meg is felelnek, a kamerák az emberi méltósághoz való jogot akkor sem sérthetik, vagyis mellékhelyiségbe vagy öltözőbe nem szerelhetnek az iskolák.

(hvg.hu)

Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka
Olvass tovább!