Közös közleményt adott Budapest I., II. és és XII. kerületi önkormányzata szerdán arról, hogy saját programokkal készülnek e hét szombatjától (február 8-ától), amikor is Budapest hetvenöt évvel ezelőtt véget ért második világháborús ostromának végére fognak emlékezni. Mint ismert, hétfőn a V. Naszályi Márta vezette Budavári Önkormányzat döntött úgy, hogy saját megemlékezést szervez, most ehhez a kezdeményezéshez csatlakozik az Őrsi Gergely, illetve Pokorni Zoltán vezette II. és XII. kerület.

V. Naszályi Márta akkor jelezte, hogy céljuk legfőként az: idén ne szélsőséges csoportok ide-oda vonulásáról szóljon ez a néhány nap. Épp ezért az önkormányzat erre az időszakra lefoglalta a területet – ami egyben azt is jelenti, hogy más demonstrációt egy időben nem lehet tartani, ez pedig jó módja annak, hogy valóban ne adjanak teret a szélsőjobbnak.

Mint a kerületek közös nyilatkozata rámutat: az 1945-ös hadművelet következtében a magyar főváros nagy része romba dőlt, több tízezer lakos vesztette életét, másokat pedig hosszú időre elhurcoltak.

A három önkormányzat 2020. február 8-án megnyíló, közös utcai kiállítással emlékezik az ostromban elhunyt civilekre, katonákra nemzetiségtől és származástól, vallástól függetlenül.

„Ez a feladat nyilvánvalóan nagyon nehéz, hiszen az 1945 utáni propaganda ugyanolyan torz képest festett az eseményekről, mint a későbbi és jelenlegi szélsőjobboldali ideológiai csoportok”

– írják közleményükben az önkormányzatok.

Kiemelik, hogy a kiállítást az az Ungváry Krisztián állította össze, akire hivatkozva a rendőrség korábban két helyen is megtiltotta az ugyancsak február 8-ára készülő szélsőjobboldali csoportoknak, hogy a „becsület napjára” – a német-magyar csapatok 1945. február 8-i budavári kitörési kísérletére – félelemkeltő egyenruhákban masírozással és önkényuralmi jelképekkel emlékezzenek.

Egy harmadik, városmajori (XII. kerületi) rendezvényt szintén nem engedélyezett a rendőrség, ám a tiltást végül a bíróság hatályon kívül helyezte.

Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere kedden a városmajori szélsőjobboldali rendezvény bírósági engedélyeztetésére reagálva elmondta: a kerületnek nincs törvényi lehetősége megakadályozni a demonstrációt. Mint emlékezetes, a fideszes polgármester korábban kezdeményezte, hogy vegyék le nagyapja, Pokorni József  -aki 1944-ben a nyilasok által elkövetett városmajori tömeggyilkosságok részese volt- nevét a kerületi Turul-szoborról, amelyen a Hegyvidék II. világháborús áldozatainak névsora olvasható.

Az érintett önkormányzatok kijelentik a közleményben, hogy „elhatárolódnak minden olyan rendezvénytől, amely az eseményeket nem egységében, minden fél szempontjait figyelembe véve, hanem valamely oldal szenvedéseit idealizálva, szélsőséges módon mutatja be”.  Azt pedig – mint írják – elfogadhatatlannak tartják, hogy önkényuralmi jelképek viselésével, félelmet keltő ruházatot viselve bárki meggyalázza az áldozatok emlékét

Igen fontos különbség a kerületek hivatalos programjai és a náci Németország utóvédharcait ünneplő, szélsőjobboldali narratíva között, hogy annak fókuszában nem a „becsület napja” áll, hanem – ahogyan az önkormányzatok fogalmaznak – politika- és ideológiamentes, csendes megemlékezések mindazokról szólnak, akik áldozatul estek a háború pusztításának.

Mint az korábbi cikkünkben említettük, noha hosszú idő óta ez az első alkalom, hogy az érintett kerületek önkormányzatai foglalkoznak ezzel a helyzettel, azt is érdemes megemlíteni, hogy az erre szakosodott honlapokon jócskán lehet találkozni a „becsület napjára” mozgósító videókkal és felhívásokkal, amelyekből kiderül: a szélsőjobbosok idén is jónéhány programmal készülnek a hétvégére.