Kedves Olvasóink, kedves Támogatóink!

Az elmúlt 2 hónap igazán sűrű volt a Mérce életében. Bár még közel sincs vége a teendőknek, fontosnak tartom, hogy a mögöttünk lévő időszakot lezárjuk, és nyissunk egy újat.

Két hónappal ezelőtt főszerkesztőt váltott a Mérce. Annyiban ez bizonyosan szerencsésen zajlott, hogy semmilyen nyomás nem volt rajtunk (előző főszerkesztőnk, Jámbor András szeretett volna valami másba fogni), de mint minden ilyen horderejű változás, ez is óhatatlanul terheket rótt a közösségünkre.

Ezzel párhuzamosan pedig kénytelenek voltunk realizálni, hogy az anyagi helyzetünk sokkal rosszabb, mint amivel terveztünk – így kénytelenek voltunk az év utolsó hónapjaiban támogatóinkhoz fordulni segítségért. A Bajban van a Mérce kampányunk fő célja az volt, hogy kirántsa a szervezetünket abból a lehetetlen helyzetből, hogy január végén ne tudjunk fizetést adni a munkatársainknak.

Múlhatatlan hálával és egyben nagy megkönnyebbüléssel írhatom: ezt a célt nem csak sikerült elérnünk, de túl is teljesítettük nektek, az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően.

A Mérce nagyjából tavasz végéig tud előre tervezni – ami ugyan nem tűnik túl soknak, de a mi életünkben már ez kifejezetten nagy könnyebbséget jelent.

Köszönöm mindannyiunk nevében, hogy támogattok minket!

A Bajban van a Mérce kampánytól tehát búcsúzunk, de ez nem jelenti azt, hogy nincs több dolgunk 2021-ig. A Mérce ugyanis kizárólag olvasói támogatásából működik, vagyis csak abból tudunk gazdálkodni, amit ti adtok nekünk. Tavaly 50 millió forintot kértünk, és bár ezt nem sikerült ugyan elérnünk az év végéig, de legalább csődbe nem mentünk. Sőt, van mire büszkének lennünk.

2019-ben két új munkatárssal gyarapodott a szerkesztőségünk, és két gyakornoknak is lehetőséget biztosítottunk arra, hogy újságírást tanuljon nálunk. Bővítettük a videórovatunkat, amihez szükségünk volt új eszközökre is. Új irodába költöztünk (méghozzá nagy örömünkre a Gólyába, ahol így olyan szervezetekkel lakunk egy fedél alatt, akikkel amúgy is szorosan együttműködünk). Ezzel párhuzamosan a szobanövényeink száma is megemelkedett, akikről gondoskodnunk kell – ami nem kis felelősség.

Fontosnak tartom, hogy a továbbiakban is beszámoljak arról, hogyan működik a Mérce, mire költjük a tőletek kapott támogatást, és merre tartunk.

A következő időszak ebből a szempontból különösen izgalmasnak ígérkezik. Még mindig a főszerkesztő-váltás következtében február végén elvonulunk, ahol a rövid-, közép-, és hosszútávú stratégiánk kialakításán dolgozunk majd. Átbeszéljük, szerintünk mi a Mérce, merre haladjunk tovább, miből kell több, és miből kevesebb. Ehhez az elmúlt két hónapban a szerkesztőség minden tagjával hosszasan beszélgettünk külön-külön, hogy legyen miből kiindulnunk.

Új szövetségeket kötöttünk, sok szálat szorosabbra fűztünk, készülünk olyan együttműködésekkel, amelyek szerintünk nagyon izgalmasak. Ezek egy része már a következő hetekben látható lesz a Mérce felületein, mások egész éves projektként futnak majd.

De legfőképp azt tartom fontosnak, hogy a sok változás mellett egy valami állandó maradjon: az elkötelezettségünk. A Mérce büszkén vállalta eddig, és vállalja ezután is baloldali elköteleződését. Elveinkből és értékeinkből nem engedünk, és a jövőben is küzdünk az elnyomás, az igazságtalanság, az egyenlőtlenségek ellen.

Ezúton is szeretném megköszönni az egész szerkesztőségünk nevében azt a bizalmat és támogatást, amely nélkül nem tudnánk létezni, és remélem, idén is velünk tartotok ezen az úton, hiszen 2020-ban is szükség lesz független, baloldali lapra. Olyan lapra, ami csak akkor tud működni, ha az olvasói fenntartják.

Diószegi-Horváth Nóra
A Mérce főszerkesztője