Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője Miniszter asszony, ideje lenne beszélnie a sajátjaival! című sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszter januári eleji, nők elleni erőszakkal szembeni határozottabb fellépést ígérő facebookos videójának kapcsán elemzi a fideszes EP-képviselők (akikkel Ujhelyi szerint a miniszter bizonyosan továbbra is szoros kapcsolatot ápol) teljesítményét a nők védelmével kapcsolatos szabályalkotásban.
Ujhelyi szerint ugyanis
„a kormánypártok európai politikusai ugyanis az elmúlt időszakban hiába tehettek volna számos esetben például a nők jogaiért és védelméért, rendre épp ennek ellenkezőjeként cselekedtek.”
Az MSZP-s képviselő példaként hozza fel a McAvan-Šuica jelentést, amely többek között a lányok és nők testi, illetve lelki épségének biztosítása, a gazdasági és szociális jogok, illetve a lányok és nők szerepvállalásának előmozdítása, hangjuk és részvételük erősítée mellett foglalt állást, és amelynek tárgyalása során a fideszes képviselők tartózkodtak.
A politikus szerint a Fidesz-frakció tagjai olyan nőket érintő fontosabb döntéseknél is tartózkodtak, mint
– A nők szegénységének és társadalmi kirekesztettségének problémáival foglalkozó Arena-jelentés
– A súlyosan kiszolgáltatott női háztartási alkalmazottak ügyével foglalkozó Kuneva-jelentés
– A nők elleni erőszakkal szembeni tagországi fellépést sürgető Európai Tanácsi jelentés
– Az ENSZ többek között bérszakadékot, illetve a vidéken élő nők infrastrukturális, ellátórendszeri és gyermekgondozási hátrányainak csökkentését célzó nőjogi jelentésével kapcsolatos EP-szavazás
Ujhelyi szerint
„Végtelenül szomorú, hogy miközben Orbán Viktor „átfogó egyezséget” akar kötni a magyar nőkkel és otthon a „családbarát kormányt” hirdetik minden felületen, addig a fideszes EP-képviselők szép csendben rendre a családanyák és nők ellen szavaznak Brüsszelben.”
Varga Judit miniszter a január eleji videóhoz mellékelt szövegben szedte össze mondanivalója sarokpontjait egyébként, melyeket a győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelentés megállapításaiból derivált:
-
Zéró tolerancia az erőszakkal szemben.
-
Aki más életére tör, azt ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani! Tavasszal szigorítjuk a feltételes szabadságra bocsátás szabályait.
-
Meg kell vizsgálni azt is, hogy a bíróságok megfelelő szigorral lépnek-e fel az élet elleni bűncselekmények esetében. Érvényesül-e a középmérték szabálya a büntetések kiszabásánál?
-
A bírói joggyakorlat felülvizsgálatát kezdeményezzük a szülői felügyelet és kapcsolattartás, valamint a gyermekelhelyezés tekintetében is.
-
A gyermekvédelmi jelzőrendszer működését is felül kell vizsgálni mindezzel összefüggésben.
-
2020 az áldozatsegítés éve az IM-ben. Megduplázzuk az Áldozatsegítő Központok kapacitásait, erre idén 600 millió forintot költünk.
Ezeken felül viszont továbbra is elutasítja az Isztambuli Szerződés ratifikálását, amelyet régóta sürgetnek a hazai nőjogi szervezetek (például a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a NANE vagy a PATENT Egyesület). A három szervezet szerint az Isztambuli Egyezmény több évtizedes bevált módszereken alapul. Meghatározza továbbá a legfőbb szükséges beavatkozási területeket és feladatokat. A fellépés csak ilyen átfogó szemlélettel lesz hatékony – egy-egy egyébként fontos és szükséges intézkedés önmagában nem tud rendszerszintű, átütő eredményt hozni. Egy, a nők elleni erőszakkal szembeni szakszerű és hatékony fellépés iránt valóban elkötelezett kormányzat tehát késlekedés és halogatás nélkül csatlakozna az Egyezményhez.
Varga miniszter, illetve a Fidesz álláspontja viszont továbbra is az, hogy
a magyar jogrendszer a nők védelmében az Egyezménynél hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít. Nem ratifikáljuk a migrációt is támogató Egyezményt, amely azt is állítja, hogy az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem léteznek társadalmi nemek.
Arról (többek közt), hogy a társadalmi nemek létezésének elismerése nem igazán azt jelenti, hogy az emberek „nem férfinak és nőnek születnek” többé, Kiss Soma írt a Mércén elemző cikket nemrég.