„Szeretném leszögezni, hogy egy cseppet sem érdekel Kölcsey nemi identitása” – mondta el Vékony Csongor, a Mi Hazánk Ifjainak budapesti vezetője a „Kölcsey nem volt homoszexuális” című sajtótájékoztatóján szerda délelőtt a budapesti Auróra épülete előtt.
Látunk egy kis ellentmondást a mondat két része között, hiszen ha tényleg nem érdekelné őket a téma, akkor nem föltétlenül világos, miért is tartanak sajtótájékoztatót róla, de hát ez csak az egyike volt azoknak az abszurdba hajló ellentmondásoknak, amelyek ezt a posztmodern performanszra inkább emlékeztető sajtótájékoztatót szabdalták.
(Mielőtt tovább mennénk, gyorsan térjünk is ki egy aprócska terminológiai problémára: a nemi identitás azt jelenti, valaki férfi-e vagy nő. Ami nem mond el semmit arról, hogy valaki milyen nemű emberekhez vonzódik, vagyis, hogy heteroszexuális-e, homoszexuális-e stb. Utóbbiak a szexuális orientáció kérdéskörébe tartoznak.)
A már-már művészi ellentmondások sora azzal folytatódott, hogy Vékony hangsúlyozta, ők a Mi Hazánknál mindig tisztelni fogják Kölcsey munkásságát, és méltó módon fognak emlékezni rá. Majd egy perccel később szépen fogta a költő szivárványos zászlós arcképét, és szépen négy darabra tépte.
Csak feltételezni tudjuk, hogy a méltó módon emlékezés jegyében.
Amúgy a sajtótájékoztatón elhangzottak a szokásos közhelyek, hogyan rontja meg a Budapest Pride és a „szélsőbal” a magyar fiatalokat azzal, hogy Kölcsey esetleges homoszexualitásáról beszél.
„Azt a fiatalt, aki az iskolában most hall először Kölcseyről, csak egy kérdés fogja érdekelni: Kölcsey homoszexuális volt, vagy sem. Így a dzsenderidológia hívei újabb célt értek el. A gyermek előbb fogja tudni, mi az a homoszexualitás, mint a Himnusz első versszakát” – tette hozzá.
Azt azonban már nem fejtette ki, hogy miért is csak ez az egy kérdés érdekelné ezentúl a fiatalokat Kölcsey kapcsán, ez az egydimenziós rögeszme inkább csak a szélsőjobboldalra jellemző általában. A társadalom és főleg a fiatalok egy jelentős részének fejében feltehetően van annyi hely, hogy megférjen egymás mellett a Himnusz első versszaka, és Kölcsey esetleges melegségének tudomásul vétele.
Főleg úgy, hogy a Himnusszal azért mindenki már iskola előtt találkozhat és megtanulhatja énekelni is az első versszakát.
A sajtótájékoztató végén egyébként a Budapest Pride irodájának is otthont adó Auróra egyik munkatársa érkezett épp, és kivette az összetépett Kölcsey arcképet a mihazánkos ifjú kezéből, amit az alábbi videó címéből ítélve a párt „agresszív támadásként” értelmezett.
Az sem teljesen világos, hogy a szélsőjobboldali pártnak hogyan jutott most eszébe ez az egész ügy Kölcsey homoszexualitásáról. A mai Magyar Kultúra Napjáról rengeteg embernek eszébe juthat a költő, hiszen ez a keltezés szerepel a Himnusz letisztázott kéziratán, innen az emléknap is. De Kölcsey szexuális orientációja emlékeink szerint legutoljára 2013-ban volt téma, amikor is Nyáry Krisztián irodalomtörténész beszélt erről:
Frissítés 15:40 – Időközben egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy feltehetően a Budapest Pride egy héttel ezelőtti Instagram-bejegyzése adhatta az apropót a Mi Hazánk akciójára:
Az Auróra egyébként a magyar szélsőjobboldali csoportok egyik gyakori célpontja, legutóbb a Légió Hungária szivárványos zászlót égetett ott október 23-án, szeptemberben pedig Budaházyék is „tiszteletüket tették” a közösségi házban. A rendőrség mindkét esetben – megkérdőjelezhető módon – nem lépett fel hatékonyan a rendzavarók ellen, a szeptemberi eset kapcsán el is ismerték a hibát.
A performansz értékeléseképp a legtalálóbbnak az tűnik, ha csak itt hagyjuk a Budapest Pride facebookos reakcióját:
Hát így.
