Hat tüntető meghalt, és több mint százan sebesültek meg azokban az összecsapásokban, amelyek ma Irak fővárosában, Bagdadban lángoltak fel ismét a kormány ellen. A demonstrálókat megfékezni kívánó központi biztonsági erők a Tájárán téren éleslőszert használtak a tömeg ellen, a sortűz során a tömegben két ember halt meg, közöttük egy aktivista-fotóriporter, Juszúf Száttár is.
Egy további ember pedig akkor veszítette életét, amikor a biztonsági erők által kilőtt könnygázgránát egyik repesze a nyakát szegte.
A Kászim Szulejmáni meggyilkolása után kitört, USA-iráni krízishelyzet lecsillapodásával szinte azonnal kiújultak az immár ideiglenesen hatalmon lévő iraki kormány távozását és új, ügyvivő kormány kinevezését követelő tömegtüntetések.
A demonstrálók ezúttal Kerbelában, a siíta muszlim irányzat szent városában is több ezres számban vonultak utcára, a politikai vezetőréteg végleges távozását követelve, itt ezúttal 3 halálos áldozatot szedett a biztonsági erők fellépése.
A tavaly ősszel kezdődő, növekvő erejű és elszántságú tiltakozások a tulajdonképpen lassan széteső állam, Irak súlyos gazdasági válsága miatt törtek ki. A dolgozók és diákok utcára vonulva, és gyakorta erőszakosan követelték kilátástalan helyzetük enyhítését, és a válságért felelőssé tett Ádil-Abdul Mahdi miniszterelnök és teljes kormánya távozását követelik.
Mahdi korábban le is mondott már, de részben a „rendkívüli állapotra” hivatkozva „ügyvivő kormányfőként” mégis a helyén tudott maradni, ugyanakkor a tüntetők most leszögezték, nem nyugszanak meg, és a biztonsági erők erőszakos fellépése most is úgy tűnik, csak olaj volt a tűzre.
„A (biztonsági erők) azonnal hagyják abba az éleslőszerrel való, célzott támadásokat, kinek képzelik ők magukat, és mi kik is vagyunk? Mindkét oldalon irakiak állnak. Miért öldöklik ők a testvéreiket?”
-tette fel a Reuters tudósítójának a kérdést az egyik demonstráló nő Bagdadban.
A tiltakozássorozat az éppen siíta és részben Irán-barát többségű közel-keleti országban szeptember 25-én indult el, amikor a frissdiplomások nagy tömegben vonultak fel Bagdad utcáin az egyetemi tanulmányaikat elvégzőket és általában a nagy számú iraki fiatalt is sújtó, súlyos munkanélküliség miatt.
A tüntetésre a terrorelhárító osztagok parancsnoka brutálisan és számos illegálisnak ítélt letartóztatással válaszolt, és Mahdi akkor hiába helyeztette át a parancsnokot, az események elmérgesedését már nem tudta megállítani, és azok az Irán-barát rezsim és lassan általában az országot mély válságba taszító hatalmi tényezők elleni népfelkeléssé alakulnak át.
A 2003-ban, az USA által megbuktatott Szaddam Husszein uralma és az amerikai megszállás óta Irak politikai és gazdasági válságok sorozatát élte meg, és legutóbb az Iszlám Állam 2014 nyári feltámadása és a szunni-siíta vallási alapon szerveződő konfliktus, majd az IÁ visszaszorításával kiéleződő amerikai-iráni ellentét jelentette ebben a mérföldköveket.
Az utóbbi, a Trump elnök által elrendelt Szulejmáni elleni merénylet miatt úgy elmérgesedett, hogy az iraki kormány év elején egy szimbolikus határozatban tiltotta ki a nyugati csapatokat az ország területéről.
Azóta az amerikai nagykövetség körül kialakult, bagdadi „zöld zónában” is folyamatosak a rakétatámadások. A tüntetéssel egy időben éppen két rakétát lőttek ki a zónára, egyelőre ismeretlen forrásból.
Nem ez az egyetlen közel-keleti ország, ahol hasonlóan a teljes fennálló rend ellen kezdtek el lázadni az emberek: Libanonban a hétvége folyamán ugyancsak kiújult a rezsimmel és Hezbollahhal szemben indult, 2019 év végi ellenállás.
