Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Állítólagos privát üzenetekkel bizonygatta Gyöngyöspata fideszes képviselője, hogy Soros összeesküvést sző ellenük

Akár a bírósági végrehajtás is felmerülhet eszközként a gyöngyöspatai romák iskolai szegregációjának ügyében. Ahogyan azt a Népszava reggeli cikkében írta, ugyan az érintettek közül, a Debreceni Ítélőtábla által nemrég megítélt kártérítés ügyében még senki nem élt ezzel az eszközzel.

A lap információi szerint eddig 44 érintett jelentkezett az ügyet a bíróság előtt is képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnál (Chance For Childen Foundation – CFCF), jelezve, inkább pénzbeli, avagy inkább természetbeni kártérítésre lenne igényük. Farkas Lilla, az alapítvány jogtanácsosa elmondta, eddig senki nem élt közülük végrehajtási igénnyel, de a fejlemények tükrében ez a helyzet még akár változhat is.

Minden bizonnyal ezekre a lapértesülésekre reagált ma délben, Gyöngyöspatán megtartott sajtótájékoztatóján Horváth László, a Heves megyei 2. számú, egyéni választókerület fideszes képviselője, amelynek során szerinte az alapítvány munkatársaitól származó, állítólagos privát Facebook-üzeneteket olvasott fel, meglehetősen drámai felütéssel. Ezek állításai szerint arra utalnak, hogy a jogerősen, magyar bíróság előtt megítélt kártérítést az alapítvány „pénzért” végezte el.

Horváth hosszú körítés után elmondta, továbbra is egyeztetést szeretnének, ugyanakkor nem az alapítvánnyal, hanem a helyiekkel. A képviselő szerint bizonyított, hogy az általa „Soros-alapítványnak” nevezett CFCF „haszonszerzésből” vállalta az ügyet, ezért követelte, hogy az alapítvány jogi képviselőinek „szerződései kerüljenek nyilvánosságra.”

Majd, noha az önkéntes szerződés fogalmát természetesen ismeri a magyar közjog, Horváth mégis azt sugallta, hogy az egyes, állítólagos privát üzenetekben emlegetett szerződés csakis fizetésre, sikerdíjra utalhat. Nyomban hozzá is tette mindehhez:

„Világos, hogy ez egy politikai akció, és hogy a pénz a legfontosabb az alapítvány számára. A Soros György által támogatott alapítvány számára!”


Farkas Lilla azonban még reggel, a Népszavának válaszolva ezzel szemben határozottan leszögezte, az egyeztetések, amelyeket a tankerület és a gyöngyöspatai önkormányzat kezdeményezett az érintettekkel és eredetileg az alapítvánnyal is arról, hogy a kormány által javasolt módon „természetben”, avagy pénzben kérik-e az számukra megítélt, jogos kártérítést, továbbra is folyamatosak.

Arról pedig, hogy az alperes magyar állam a közelmúltban a Kúriánál kért felülvizsgálatot az ítélet ellen, Farkas azt mondta, felperesként az alapítvány a kérelemhez már hozzájutott, ugyanakkor arról álláspontjuk kialakítása máig is folyamatban van.

A CFCF elnöke, Újlaky András és Farkas Lilla korábban éppen a Mércén írt arról az ügy kapcsán, abból nemhogy anyagi haszna nem származott az iskolai szegregáció ellen tevékenykedő alapítvány, de a gyöngyöspatai pereskedés konkrétan anyagilag veszteségessé tette annak tevékenységét.

Ahogyan fogalmaztak,

Az előkészítő, ‘tényügyvédi’ munka költségei, akár csak az eljárás során a felperesekkel való kapcsolattartás az Alapítványt terhelik, s eleddig elérték a 15 milliós összeghatárt. Fontos észben tartani, hogy mielőtt a bíróságok által értelmezhető jogi dokumentum – a keresetlevél – megszületne, a perköltségek jelentős része már felmerült. Akárcsak a kapcsolattartás költségei, melyek a bíróságon és a szűkebb értelemben vett jogi eljáráson kívül merülnek fel, ezek a költségek nem követelhetők. Ide tartozik annak a több mint egy hetes munkának az utazási- és munkadíja is, amit a fellebbviteli döntés kézbesítése és elmagyarázása jelentett az elmúlt időszakban.

[…]

A CFCF-nek a hazai szabályoknak megfelelően a saját forrásaiból kellett finanszíroznia a terepmunkások és az ügyvéd többéves munkáját, amelyre nagyrészt a Nyílt Társadalom Alapítványoktól kapott forrásokat, ami nem Soros György szerepvállalása, hanem a magyar állam szerep-nem-vállalása miatt nincs rendben.”

Az évek óta húzódó, az iskolában szegregált, „roma osztályba” terelt, és sok iskolai létesítményhez így hozzá sem férő, gyöngyöspatai romák ügyében indított kártérítési perben született ítélet azután vált a kormánymédia fő témájává, és a fideszes politikusok támadási felületévé, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 9-i sajtótájékoztatóján kifejezetten drasztikus szavakkal ítélte azt el, hangsúlyozva, hogy szerinte „a Soros-hálózat” a 100 milliós kártérítési igénnyel okoz etnikai feszültséget Gyöngyöspatán, hozzátéve hogy tudomása szerint „nem faji szegregáció” történt az említett esetben.

Orbán szavai miatt később Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, polgárjogi aktivista pénteken feljelentést is tett a Központi Nyomozó Főügyészségen a miniszterelnök ellen, „hivatali visszaélés”, illetve „közösség elleni uszítás” gyanújával.

Címlapkép: ATV, Facebook
Olvass tovább!