A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul a Paks2-vel kapcsolatos közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt Szél Bernadett – erről az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül jelentetett meg közleményt hétfőn a független országgyűlési képviselő.

A politikus 2014 óta tartó pereskedése végállomásaként azt kívánja elérni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondja: a magyar kormány jogszerűtlenül korlátozta, hogy az adófizetők megismerhessék a paksi bővítés ütemterveit.

A magyar közvélemény továbbra sem tudhatja, pontosan mit, mikorra és mennyiért kellene felépítenie Pakson a Roszatomnak, pedig már hosszú évekre nyúlik vissza az adatok kiadása körüli huzavona: Szél először 2014-ben fordult közérdekű adatkéréssel az MVM Zrt.-hez Paks2 megvalósítási ütemterveinek kiadása ügyében. Az MVM döntéselőkészítésre hivatkozva megtagadta az adatok kiadását, amit egy perben a Szekszárdi Törvényszék is jóváhagyott.

Ekkor az Alkotmánybírósághoz fordult Szél, ami négy év után meghozott ítéletében elutasította az alkotmányjogi panaszát (noha ugyanebben az ítéletében azt is kimondta az AB, hogy az adatkiadás megtagadásának okaként döntés-előkészítésre csak a döntés meghozataláig lehet hivatkozni, a politikai döntések, a parlamenti szavazások illetve maguk a megvalósítási megállapodások pedig már jóval a bírósági ítélet előtt megszülettek).

Az alkotmánybírósági elutasítás azért is volt pikáns, mert időközben egy másik bírói fórum az adatok kiadására kötelezte az MVM Zrt.-t, aminek az állami vállalat csak az adófizetők szempontjából fontos részletek kitakarásával tett eleget.

Arra a kérdésre, hogy a kormány mikortól számol a működő Paks 2-vel, éppen a múlt héten talált utalást Jávor Benedek párbeszédes politikus, korábbi EP-képviselő a kormány új klímastratégiájában. Ez alapján a kormány többek között a nukleáris kapacitások szinten tartásával szeretné elérni, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen. Ez Jávor szerint azt jelenti nem zárják be idő előtt a papíron 2032-2037-ig működő régi paksi blokkokat, és hogy 2030 előtt a kormány tervei szerint biztosan nem kezdenek el termelni Paks 2 blokkjai.

Tavaly márciusban – pont Jávor Benedek munkájának köszönhetően Paks 2-vel kapcsolatos tervezési és üzemeltetési szerződések már nyilvánosságra kerültek, a nyilvánosságra hozott dokumentumok azonban a teljes szerződésállománynak csak egy kisebb részét jelentik, több ezer oldalnyi melléklet hiányzik még a publikált anyagból.

Noha az atomermű bővítésének kivitelezése hivatalosan már elkezdődött, az új blokkok gödreit még nem sikerült kiásni, mert nukleáris biztonsági szabályzat jelenleg kifejezetten tiltja, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az új paksi blokkok engedélyezése előtt hozzájáruljon a munkagödör kiásásához.