Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Népszava: Orbán az EU-s pénzek megvonásával véreztetné ki Budapestet

Frissítés, 11.10: Cáfolta az Innovációs- és Technológiai Minisztérium a Népszava értesüléseit, amelyek szerint „kivéreztetésre” készülne a kormány Budapesttel szemben. A minisztérium szerint „a kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról, leginkább azért, mert a 2021-2027-es közös költségvetésről még nincs megállapodás, az Európai Bizottság és a tagállamok álláspontjai távoliak. Budapest ahogy eddig, a jövőben is a brüsszeli bürokraták által meghatározott keretek között, az általuk megszabott feltételek mentén juthat támogatásokhoz.”

Leszögezték továbbá azt is, a kormányzat politikai alapon szerintük senki sem diszkriminál a fejlesztési tervek elkészítése során.

Korábban írtuk:

Éppen csütörtökön, Orbán Viktor miniszterelnök évi rendes sajtótájékoztatóján mondta azt Karácsony Gergelyről, Budapest nemrég megválasztott főpolgármesteréről, hogy „neki is jár a 100 nap türelem”.

A Népszava most megszerzett kormánydokumentumai szerint azonban valójában nemhogy nem maradnak a Tarlós Istvánnal kötött megállapodások, de egyenesen a főváros „kivéreztetésére” játszana a Fidesz.

A Palkovics László-féle Innovációs- és Technológiai Minisztérium (ITM) egyik, most a laphoz kiszivárgott prezentációja szerint a 2021-2027 közötti EU-s kohéziós alap fejlesztési pénzeinél Debrecenen kívül az összes magyar nagyváros súlyos finanszírozási hátrányba kerülhet, mivel a kormány teljesen új struktúrát dolgozna ki a pénzek központi elosztására.

Az új struktúra legnagyobb „kárvallottja” a cikk szerint éppen Budapest lesz, amely a tervek alapján 2021-től egyenesen egyetlen fillér uniós fejlesztési forrást sem kapna.

Az új ciklus előtt ugyanis a frissen megválasztott Európai Bizottság meghirdette irányelveit a fejlesztéseket illetően. Az ITM most éppen ezek ajánlásai nyomán igyekszik kidolgozni egy, a magyar kormány politikai céljait is tükröző koncepciót, amelyről úgy vélik, a von der Leyen-bizottság még elfogadhatónak, és támogathatónak tartaná.

A Palkovics-féle tervezet négy pontra bontja szét a célokat: „Okosabb Európa”, „Zöldebb Európa”, „Szociálisabb Európa”, és  az eddigi 10, differenciált fejlesztési program helyett összesen 3 óriásprogramot indítana, Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VGOP), a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Program (VIOP) és a Megújuló Emberi Erőforrások Operatív Program (MEEOP) összesen 43-43-14 százalékos arányban osztozna a Brüsszelből a következő években érkező pénzek felett. Lennek még egy „a polgárokhoz közelebbi Európa” fantázianevű program is, ebbe kerültek bele a területekre lebontott támogatások is az új tervek szerint.

De miért rossz ez Budapestnek?

A terület-alapú támogatások amúgy továbbra is hangsúlyosak lennének a rendszerben, az összes támogatás nagyjából 20%-át a következő finanszírozási ciklusban is ide fogják küldeni.

Ugyanakkor a napilap által megszerzett, a célterületeket ábrázoló, mellékelt térképek szerint Budapest minden verzióban kimarad mindegyik programból, és csak jelképesen említik meg. Az egyik térképen maradtak a „leszakadó területek” nagyjából ugyanabban a koncepcióban, amelyben az elmúlt évtizedben is áramlottak ide a brüsszeli „fejlesztési pénzek”, jóformán kézzelfogható és tartós eredmény nélkül.

A másik térképen viszont kifejezetten a turisztikailag értékes, kiemelt területeket (a Balaton, a Duna-kanyar, a Fertő-tó vidéke, a Felső-Tisza és Tokaj) ábrázolták, ide a következő ciklustól több pénzt szánnának mindegyik programban. Az érdekesség itt jön, ugyanis, míg a legtöbb vendégéjszakát magáénak tudó Budapest itt nem szerepel, a végére mégiscsak sikerült bebiggyeszteni a Hortobágyot és Debrecent, mint kiemelt turisztikai célpontot.

Debrecen azonban éppen a már felépült repülőtér és BMW gyár miatt Kósa Lajos egykori városa ma éppen infrastrukturális és turisztikai szempontból kifejezetten fejlett vidéknek számít Magyarországon.

Ha a tervezetet az Európai Bizottság is elfogadja, akkor 2021-től Budapest, és a most ellenzéki vezetés alá került legtöbb magyar nagyváros és megyei jogú város (Szeged, Pécs, Tatabánya, Miskolc, Szombathely, Jászberény, Hódmezővásárhely) ebből a központi alapból jóformán semmit sem kapna többé.

Jávor Benedek volt EP-képviselő már a tervezet mostani kiszivárgása előtt is jelezte, „büntető jellegű” intézkedésekre számít a kormány részéről, amelyet akár az EU-s fejlesztési koncepcióba, és operatív programba is beledolgozhatnak. Jávor szerint „egyértelműen kiolvasható szándék, hogy az operatív programok struktúrájának átrendezésével megszüntessék a főváros EU-támogatását, ami egyenlő lenne Budapest pénzügyi kivéreztetésével.”

Az Európai Unió kohéziós alapja az elmúlt 15 évben a magyar névleges GDP-növekedés legnagyobb motorja vállalkozások finanszírozása és utak, más infrastrukturális elemek építése révén, de a finanszírozást körülvevő, állandósodott korrupció miatt magát a struktúrát is súlyos kritikák érték, mind Magyarországon, mind pedig általában Európában.

A helyzetre valamennyire számítva több ellenzéki polgármester, és Karácsony Gergely főpolgármester is hangsúlyozta, különösen fontos szerepet fog játszani a városvezetésük alatt az EU-tól közvetlenül a települések számára nyújtandó források szerepe. Karácsony például egy évvel ezelőtt, a kampányban beszélt először arról, hogy nonprofit lakásépítési program finanszírozására is lehet ilyen módon pályázni.

Nemrégen pedig a V4-es országok fővárosainak (Varsó, Prága, Pozsony Budapest)n polgármesterei kötöttek elvi megállapodást Budapesten, amelynek során leszögezték, közösen fognak lobbicsoportot alkotni a fővárosoknak közvetlenül juttatható, brüsszeli pénzek mértékének emeléséért.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt