Donald Trump amerikai elnök kormánya azzal fenyegeti Bagdadot, hogy zárolja az iraki állam igen fontos, az USÁ-ban jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve-nél lévő számláját, amennyiben valóban ki kell vonulnia hadseregének a közel-keleti államból, írja iraki forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal.
Az USA figyelmeztette Irakot, hogy akár az ország központi bankszámláját is zárolhatják, mely a New York-i FED-nél van, ezzel pedig romba dönthetik az ország egyébként is sérülékeny gazdaságát.
Több más országhoz hasonlóan Irak is vezet számlát a FED-ben, ezzel elősegítve az ország pénzügyeinek intézését, és többek között az ország gazdaságának gerincét adó olajbevételek is erre a számlára érkeznek, vagyis amennyiben az amerikai kormány beváltja fenyegetését, Irak legfontosabb bevételétől esik el.
Vagyis a nemzetközi pénzmozgásokat megkönnyítő számla kétélű fegyver, és konfliktusos helyzetben az amerikai kormány gyakorlatilag nyíltan gyarmattartóként viselkedhet a közel-keleti országgal szemben, miután katonái kiutasítása esetére gazdasági rombolással tud válaszolni. Ebből látható, hogy tulajdonképpen bármilyen más konfliktus esetén is be tudja vetni ezt a kártyát, és az iraki vezetés szuverenitása a washingtoni kormány jóindulatán múlik.
Az iraki kormány azután szólította fel az Egyesült Államokat, hogy vonja ki hadseregét, hogy amerikai dróntámadás végzett Kasszem Szulejmánival, az Iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű katonai alakulatának vezetőjével, ráadásul a bagdadi nemzetközi repülőtér előtt, anélkül, hogy előzetesen akár Iránt, akár Irakot figyelmeztette volna.
Azóta egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hogyan fog reagálni a kérésre: egyrészről elkezdték a bagdadi Zöld Zóna, vagyis a megerősített védelmű terület elhagyását, és néhány nappal ezelőtti ismereteink szerint elkezdtek felkészülni Irak teljes elhagyására.
Mike Pompeo külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, az USA továbbra is akciókat kíván folytatni az ország területén, hivatalosan az Iszlám Állam elleni harc jegyében, kritikusok szerint azonban birodalmi politikáját és az olajellátás folytonosságát szolgálja a közel-keleti amerikai katonai jelenlét.
Az Egyesült Államok és Irak viszonyának elmérgesedése annak is köszönhető, hogy az ország politikájában az elmúlt években egyre komolyabb befolyást szerzett Irán, mellyel az USA az 1979-es forradalom óta ellenséges viszonyban van, épp azért, mert az azóta is hatalmon lévő kurzus keresztbe feküdt az amerikai érdekeknek.
Az iráni eseményeket kiemelten követjük a Mércén, további cikkeinket a témában itt találjátok.
