A Guardian közölt le egy, az Egyesült Államok hadseregétől származó levelet, melynek tanúsága szerint az amerikai csapatok elhagyják először a bagdadi Zöld Zónát, majd a későbbiekben magát Irakot, ahogy azt az ország törvényhozása a múlt héten megszavazta.
NEW: 100s of US-led forces are being moved out of a base in Baghdad’s Green Zone to elsewhere in Iraq, such as Taji base, & to Kuwait (but still in theatre of ops), a coalition source says, explaining letter below👇. It’s to „thin out” troops in Baghdad. „We’re not leaving Iraq” pic.twitter.com/dZiguFwL2G
— Deborah Haynes (@haynesdeborah) 2020. január 6.
A levélben William H. Seely, a Bagdadban állomásozó amerikai tengerészgyalogosok parancsnoka írja Abdul Amirnak, az iraki védelmi minisztérium munkatársának, aki a közös műveletekért felel az amerikai-iraki együttműködésben.
Seely szerint az elkövetkezendő napokban és hetekben várhatóan intenzívebb lesz a katonai forgalom a szokásosnál, és miután kiürítették Bagdadot, felkészülnek az ország elhagyására.
A levél szerint az amerikai hadsereg elismeri az iraki parlament tegnapi döntését, és ennek megfelelően fog cselekedni, a haderőmozgatást jobbára az éjszakai órákra koncentrálva, hogy minél kevésbé zavarják a mindennapi életet a fővárosban, emellett leírja, milyen típusú helikopterek forgalmára számíthatnak a hatóságok és a lakosok.
Donald Trump, az USA elnöke ennél még jóval harciasabban fogalmazott a mai nap során, vagyis hétfőn. Szankciókkal fenyegette meg Irakot, miután vasárnap az iraki parlament a külföldi, így amerikai csapatok kivonásáról fogadott el határozatot. Floridai szabadságáról visszafele tartva az USA elnöke újságíróknak arról beszélt, ha Bagdad kiutasítja az amerikai egységeket, „olyan szankciókat szabunk ki, amilyeneket még nem látott”.
Trump azt is belengette, hogy kifizettetné az iraki kormányzattal az ISIS legyőzésére fordított amerikai katonai költségeket, illetve az ország területén található légibázis költségeit is, ami már csak azért is érdekes, mert az amerikai katonák iraki állomásoztatása alapvetően az USA nagyhatalmi érdekeit szolgálja.
Az iraki parlament azután döntött a külföldi csapatok hazaküldéséről, hogy múlt péntekre virradóra egy amerikai dróntámadás meggyilkolta Kasszem Szulejmáni, magas rangú iráni katonai vezetőt, és egy Irán-barát iraki milícia egyik parancsnokát is a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében.
A mind az iráni, mind az iraki kormányzat számára váratlan agresszió után ráadásul az amerikai elnök láthatóan igyekszik tovább eszkalálni a helyzetet, miután bejelentette, 52 célpontot céloztak meg Iránban, köztük kulturális helyszíneket, és amennyiben egy haja szála is görbül egy amerikainak Irán munkássága nyomán, egyből kilő mindent. Kulturális helyszínek támadása egyébként a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít, és vélhetően súlyos civil áldozatokkal járna.
Az amerikai katonák 2003, Irak nyugati megszállása és Szaddám Husszein rezsimének koholt, hamis vádakra alapozott megbuktatása óta az országban állomásoztak, nagy szolgálatot téve az amerikai érdekek közel-keleti fenntartásában.
