Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormányfő házához és bankokhoz vonultak a libanoni tüntetők, korlátozzák a készpénzhozzáférést

Libanonban a karácsony és újév közötti időszakban is folytatódnak a tüntetések, szombaton, a kormány- és rendszerellenes tiltakozás 73. napján Hasszan Daib kinevezett miniszterelnök rezidenciáját, valamint több bejrúti bankot céloztak meg a demonstrálók – írja a Daily Star.

A december 19-én kinevezett, a Hezbollah és szövetségesei támogatását élvező, azonban a demonstrálók által a régi elit tagjaként elutasított Daib lakhelye környékén a rendőrség fém barikádokat állított fel, hogy a lemondását követelő tüntetők ne tudják megközelíteni.

Tiltakozók egy másik csoportja pedig a fővárosi bankokat vette célba, hogy a rohamosan növekvő megélhetési költségek és a készpénzszűke ellen tiltakozzanak.

A bankellenes tüntetés résztvevői a „senki sem tudja” mottó alatt vonultak a városban, ezzel emlékeztetve, hogy a központi bank elnöke, Rijad Szalameh is ezekkel a szavakkal kommentálta, mikor egy interjúban a libanoni font jövőjéről kérdezték, ez pedig a gazdasági nehézségekkel küzdő társadalomban elég sokakat kiakasztott.

Pláne, mivel az ország gazdasága hónapok óta nagyon gyengén muzsikál, ez pedig leginkább a dolgozó embereket érinti, az elit pedig látszólag képtelen úrrá lenni a krízisen, és a megélhetés, a mindennapi élet költségei folyamatosan emelkednek, és egyre inkább távolodnak az emberek bevételeitől és tartalékaitól.

Noha október 29-én lemondott Szaad Hariri korábbi libanoni miniszterelnök, a tömegtüntetések okait, nevesül hogy a társadalom jelentős részének életszínvonala folyamatosan romlik, miközben a korrupt politikai elitek élnek mint hal a vízben, nem sikerült megoldani.

Az Al Jazeera karácsonyi riportja szerint Libanonban a társadalom jelentős részének nehézséget jelentett a karácsony, miután sokan elvesztették a munkájukat, vagy korábbi béreiknek egy részéért dolgoznak, miközben a bankok önkényesen megtagadják egy bizonyosnál magasabb összeg kiadását a bankszámlák tulajdonosainak.

A Mártírok terén – a rendszerellenes tüntetések egyik központján – felállított karácsonyfánál az aktivisták rengeteg embernek osztottak ki önkéntesek által összegyűjtött ajándékokat, és nagyjából ezer embert vendégeltek meg szenteste vacsorával, akiknek nem volt hova menniük.

Dan Azzi, Libanon gazdaságának szakértője szerint amennyiben a politikusok nem eszközölnek azonnali változást a lehető leghamarább, az az ország történetének legnagyobb összeomlását okozhatja. A szakértő szerint átláthatóvá kell tenni az országba ki- és beáramló pénzt, és meg kell adóztatni a nagyértékű ingóságokat, emellett a legnagyobb bankbetéteket alaposan meg kell vágni.

Azzi szerint 90 milliárd dollár Libanon bankjaiban mindössze hatezer betéteshez tartozik, ez pedig az irreálisan magas dollárkamatok miatt van, melyet a libanoni bankok azért vezettek be, hogy az országba vonzzák az amerikai valutát.

Ez azonban „hamis pénz”, nincs mögötte valódi gazdasági teljesítmény.

Ahogy a szakértő mondja,

„ezért a járadékért nem dolgoztak meg, és a libanoni társadalom finanszírozza. Tehát alaposan vissza kell őket nyesni, és azután lehet egy valódi gazdaság létrehozására fókuszálni.”

Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor pedig a „Mad Max” szcenárió várható. Miközben pedig a rendszer látványosan recseg-ropog, a társadalom egyre közelebb kerül tűréshatára végéhez, melynek elérésekor a hatalom birtokosai elképzelhető, hogy vasvillán hagyják el irodájukat – ahogy a Mártírok terén egy tüntető mondta,

„minden egyre rosszabb lesz, de van reményünk a forradalomban, hogy ezek a korrupt egyének nemsokára a kivégzésükre fognak tartani.”

A több, mint 2 millió szíriai menekültet is befogadó, számos kulturális-vallási törésvonal mentén megosztott kis, közel-keleti államban 15 éve nem látott nagyságú, egységes tüntetéshullám tört ki októberben, melynek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a WhatsApp telefonos csevegőprogram hanghívásait is megadóztatnák, mivel a kormány terve szerint „nem fair”, hogy a hagyományos telefonhívásokkal szemben ez nem kerül semmibe jelenleg. Ez azonban csupán az utolsó csepp volt a pohárban, ahogy a világ többi részén idén ősszel kirobbant tüntetések esetében, itt is a kormány megszorító politikája és a zuhanó életszínvonal volt a tiltakozás kiváltó oka.

A libanoni helyzetről korábbi cikkeinket ezen a linken találjátok.

via Daily Star / Al Jazeera