XIV. Lajos, vagyis a Napkirály vezette be 1698-ban azt a törvényt, ami lehetővé tette a Párizsi Opera balettművészeinek a visszavonulást 42 éves korban. Ezt az engedményt is eltörölte volna a francia kormány nyugdíjreform-tervezete, amely integrált nyugdíjrendszert irányoz elő, és amely a kormány szerint „igazságosabb lesz”. Az intézkedés célja az, hogy a dolgozók 64 éves korukig a munkaerőpiacon maradjanak, és így állítsák helyre a nyugdíjrendszer egyensúlyát.
Tiltakozásképp a Párizsi Operaház balett-táncosai Párizsi Szimfonikus Zenekar kíséretében nézők százai előtt adtak elő egy húszperces részletet a Hattyúk tavából „A kultúra veszélyben van” feliratú molinók előtt kedden.
„Nyolcévesen kezdjük a klasszikus balettet, fiatal felnőttként pedig számos visszatérő sérüléssel bajlódunk. 42 évesen gyakorlatilag nincs táncos, aki ne szenvedne porckopástól, sérvtől, ne tört volna el valamije, vagy ne lenne akár csípőprotézise”
– nyilatkozta az egyik tüntető balett-táncos.
„42 évesen is nehéz a megfelelő színvonalon táncolni, 64 évesen pedig szinte lehetetlen”
-tette hozzá.
A balettművészek folytatódó sztrájkja december eleje óta mintegy 8 millió eurós kárt okozott, ezért kényszerül némi engedményre velük szemben a francia kabinet. Franck Riester kulturális miniszter és Laurent Pietraszewski nyugdíjreformért felelős államtitkár felvetették a Párizsi Operaház igazgatójának írt levelükben, hogy az új szabályozást csak a 2020 január elseje után felvett művészek esetében alkalmaznák az új szabályozást.
A kormány december közepén terjesztette be a törvénytervezetét, miután az azt megelőző időszakban semmilyen érdemi érvvel nem állt elő a elégedetlenek meggyőzésére, erről a Mércén Dobsi Viktória írt elemző cikket nemrég. A reformnak elvben az a célja, hogy a fenntarthatóság és átláthatóság nevében egyesítse a jelenleg 42 különálló alrendszert, és felszámolja az úgynevezett „speciális rezsimeket”, amelyek specifikus feltételekkel nyújtanak kedvezményeket összesen 22 szakma dolgozói számára – az ügyvédektől, a buszsofőrökön át a rendőrökig. Ők vannak ma a sztrájk élvonalában (a rendőrök szerdán külön akcióznak).
Az új, „univerzálisnak” mondott nyugdíj-biztosítás egyéni számlákat vagy pontrendszert hozna létre, ahol „a ledolgozott időegység ugyanannyi pontot ér”, minden munkavállaló esetében – ezek a pontok lennének aztán beválthatóak a nyugdíjjuttatásra. A kormány szerint egyszerűbb, igazságosabb rendszer felszámolná a mai egyenlőtlenségeket.
Emmanuel Macron csapatai csak épp arról feledkeznének meg, hogy az emberek korántsem egyenlő feltételekkel kerülnek be a munka világába, dolgozzák le az életüket, ahogy a nyugdíj pillanatában sem egyenlőek: egy 3 műszakban dolgozó vasutas, egy 56 éves korában elbocsátott titkárnő vagy egy vállalati felső vezető nyilván nem ugyanolyan feltételekkel „dönthet szabadon” arról, hány éves koráig akarja folytatni a munkát.
Miközben a kormány még a rendelkezésére álló adatokat is eltitkolta, a nyilvános számok alapján a a szakszervezetek és civilek által végzett szimulációk egyaránt arra jutottak, hogy a reform jelentősen csökkentené a nyugdíjak értékét, miközben több évet kellene ledolgozni a jogosultsághoz.
A legnagyobb francia szakszervezetek szinte egész decemberben sztrájkokkal demonstráltak a törvény ellen.
