Egy napja írtuk meg, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke vizsgálatot indított a józsefvárosi önkormányzat ellen, miután Pikó András polgármester múlt héten nyilvánosságra hozott több, az önkormányzat korábbi dolgozói által váltott emailt.
Ezekből a levelekből derült ki az, hogy a helyi újság szerkesztési gyakorlata az önkormányzati választás előtt direkt pártirányítás alatt állt: Nyerges Zoltán, a kerületi lap korábbi főszerkesztője észrevételeket kért az újság tartalmával kapcsolatban Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselőtől, Sára Botond fideszes polgármesterjelölttől és Rimán Edina volt jegyzőtől. Ez egyértelműen sérti a közfinanszírozott sajtó függetlenségének elvét, és a demokrácia írott és íratlan szabályainak sokaságát.
A vizsgálatra reagálva M. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság ügyvédje közölt cikket az Átlátszón. Szerinte ugyanis inkább az lenne aggályos egy demokráciában, ha ez a levelezés titokban maradt volna. „Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is” – írja.
M. Tóth szerint az igaz, hogy ezek az emailek személyes adatnak minősülnek, tehát a GDPR (az Európai Unió Általános Adatvédelmi Irányelv) szerint nem lehetne nyilvánosságra hozni őket.
Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint közérdekből nyilvános adatnak számít a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata.
Ennek értelmében egyes személyes adatok igenis a nyilvánosságra tartoznak, és mivel a Pikó András által közzétett levelezésekre olyan személyek között került sor, akik közfeladatot látnak el, és az emailek tárgya is a közfeladattal volt kapcsolatos, így nem volt törvénysértő, hogy a polgármester publikálta az emaileket.
„De a nyilvánosságra hozható személyes adatok köre ennél is tágabb. A rendőri arcképmás publikálhatósága kapcsán mondta ki öt éve az Alkotmánybíróság, hogy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.
Az általános alkotmányos elv tehát az, ha a személyes adat kezelése nem öncélú, nem megalázó, és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül, akkor az jogszerű” – érvel M. Tóth.
Az ügyvéd megemlíti, hogy ennek az AB döntésnek már voltak más előzményei is, és hogy a közfeladatok ellátásával kapcsolatos alaptörvényi követelmény az átláthatóság és a közélet tisztasága, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése. Mint írja:
„a véleménynyilvánításhoz való jog biztosítása mellett, illetve azon keresztül a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető jog végeredményben e fenti követelmény érvényre juttatására hivatott.” {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [33]}
M. Tóth a cikkben több példával szemlélteti azt is, hogy a strasbourgi székhelyű bíróság gyakorlata is ugyanezt az elvi alapot követi: azt, hogy a demokratikus államokban a közügyekkel kapcsolatos vitákhoz fűződő érdek sokszor fontosabb, mint a magánszféra védelme.
„Elég nagy baj lenne egy demokráciában, ha hivatalos személyeknek és közpénzből fenntartott újságok alkalmazottainak az újság tartalmával kapcsolatos levelezése nem közügy, hanem védett magántitok lenne. A fentiek fényében nem is az” – zárja le a cikket a Helsinki Bizottság ügyvédje.
December 17-én írtuk meg, hogy Pikó András józsefvárosi polgármester olyan belső önkormányzati levezéseket hozott nyilvánosságra, amelyek bizonyítják, hogy a kerületi újság tartalmába a Fidesz is beleszólhatott:
(Átlátszó)
