Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Lassan nem lesz minek a védelmében fellépni”: rendhagyó sétát tartottak a fővárosi politikusoknak a Ligetvédők

Rendhagyó területbejáró sétát szerveztek a ligetvédő civilek a város vezetőségének, hogy megmutassák, a továbbra is épülő múzeumi negyed mekkora rombolással jár, derül ki a Menedzsment Fórum riportjából. A főváros részéről Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, Horváth Csaba, a zuglói polgármester, valamint Borbélyné Bárdi Zsuzsanna erzsébetvárosi alpolgármester vett részt a találkozón.

A Városligetet védő civilek ugyanis nem teljesen elégedettek a főváros kormány elleni fellépésével; úgy tartják, ha a vezetőség még sokáig egyeztet és tárgyal, a végén nem lesz minek a védelmében fellépni. A park nagy része lassacskán teljesen beépül, elveszíti zöldterület jellegét.

Zimborás Gábor, a sétát vezető építész és ligetvédő arra hívta fel a politikusok figyelmét: bár a helyszín továbbra is közparkként van nyilvántartva, az ígéretek ellenére egy percre sem álltak le az építkezések. Pedig a beruházás nem „sorscsapásként” tarolta le a parkot, igaz, az előző városvezetés támogatólag állt a projekthez, „a jelenlegi sem küzd túl vehemesen” ellene. Bár az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén hozott határozata szerint újabb építkezések nem indíthatóak, maximum a meglévő épületeket lehet befejezni, a Ligetvédők úgy tudják, a Városligeti Építési Szabályzatot (VÉSZ), amely a beruházás folytatását biztosítja, nem függesztették fel, illetve a jövő évi munkatervben sem szerepel ennek tárgyalása.

Horváth Csaba erre azt válaszolta a jelenlévő civileknek: azt már elérték, hogy a Közlekedési Múzeum helyét ne lehessen beépíteni, mire valaki közbevágott, hogy „akkor foglaljuk vissza, legyen ott park”, de Horváth szerint előbb azt kellene igazolni, hogy a félbehagyás kisebb környezeti kár, mint a folytatás.

Garay Klára városvédő emellett arra hívta fel a figyelmet: igaz, hogy kevésbé látványos, ami a föld alatt épül, ám nem kevésbé romboló.

A Néprajzi Múzeum mélygarázsa mellett 7-12 köbméteres beton víztározókat süllyesztenek a felszín alá, amelyekben a tetőről lecsorgó esővizet gyűjtik, hogy azzal locsolhassanak. Ezzel önmagában nem lenne baj, de mint kiderült, olyan épületekhez is készül ilyen tározó, amely elméletileg nem épülne meg.

Zimborás szerint a Városligeti Építési Szabályzatban jelöltek ki építési területeket, amelyek alapvetően is nagy részét fedik le a parknak, de a beruházók ezt sem tartják be, jelentősen túlterjeszkednek a kijelölt területeken. A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság figyelmét hiába hívták fel erre, ők azt válaszolták: nem tehetnek semmit, a cégeknek érvényes engedélyük van a területek használatára.

Zimborás szerint a főváros már azzal is jelentősen akadályozhatná a Liget-projektet, ha a hatályos rendeleteit betartatná, hiszen közműépítésre, fák védelmére és a parkban való behajtásra vonatkozó szabály is létezik.

A közműveket ugyanis elsősorban aszfalt alatt kellene fektetni, viszont ennek éppen az ellenkezője zajlik, inkább a parkot ássák fel, a fáktól legalább három méteres védősávot kellene tartani, de ezt is sok helyen megszegik, mint ahogyan azt is, hogy a védett közparkba elméletileg nem lehetne behajtani.

A civilek azt a kérést fogalmazták meg a megjelentek felé, hogy a főváros ne várjon a különféle intézkedésekkel a kormánnyal való megegyezésig, hanem tegyen meg mindent, amit saját hatáskörben megtehet.

Kerpel-Fronius Gábor erre azt válaszolta: sajnos csekély a főváros mozgástere az ügyben.

 

Címlapkép: MTI/Mónus Márton