Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szakszervezetek követelik Ádertől a „szégyenletes” TB-törvény visszavonását

Ez a cikk több mint 4 éves.

A Magyar Orvosi Kamara után a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is felszólította Áder János köztársasági elnököt arra, hogy ne írja alá azt az új jogszabályt, amely 3 hónap nem fizetés után elvenné a TB-jogosultságot magyar állampolgároktól.

A MASZSZ az államfői ellenjegyzés megtagadása mellett a törvény teljes visszavonását is követeli, ahogy közleményükben fogalmaztak:

„Minden magyar ember szégyenkezhet majd a kormány új tb-törvénye miatt, ha a köztársasági elnök aláírja azt, s a társadalom csendes elfogadással azonosul az üzenettel: akinek nincs pénze a gyógyulásra, az haljon meg.”

Kordás László, a Szakszervezet elnöke kifejtette, hogy azoknak sem lesz nyugtuk az új törvény elfogadása után, akiknek állása van, hiszen

„Mindenkinek ajánlott meggyőződni arról, vajon befizeti-e utána a munkáltatója a tb-járulékot.”

Kordás emlékeztetett arra, hogy az új törvény szerint már háromhavi járulék befizetésének hiánya (összesen 23 ezer forint) megléte esetén az orvosnak meg kell tagadnia az ingyenes ellátást, ami egyrészt

  • Rossz mindenkinek, hiszen „a máskor rutin vizsgálatért több tízezer, komolyabb beavatkozásért pedig több százezer, akár egymillió forintnál is többet elkérhetnek.”

  • Rossz az orvosoknak is, hiszen „képtelen helyzetbe kerülhetnek azzal, hogy a nem fizetőktől meg kell tagadniuk az ellátást, hiszen a gyógyításra esküdtek fel.”

Az utóbbi vonzatot korábban részben az Orvosi Kamara is hangsúlyozta, ahogy írták:

„Azt, hogy a tisztázatlan jogviszony miatt az egészségügyi ellátószemélyzet kerül olyan helyzetbe, hogy fizetésképtelenség esetén kénytelen megtagadni az ellátást, az orvos-beteg bizalmi viszonyt alapvetően megzavarónak, szélsőséges helyzetek előidézőjének, a gyógyítás folyamatosságát veszélyeztetőnek tartjuk.”

A MASZSZ álláspontja szerint a kormány titokban készítették elő, és annak „botrányos” tartalma miatt nem egyeztettek szokás szerint a szakmai szervezetekkel. A Szakszervezet hangsúlyozta, hogy minden eszközzel meg kell próbálni akadályozni a törvény bevezetését „amely miatt családok tízezrei, százezrei mehetnek tönkre, s nem utolsó sorban drámaian megugorhat az ellátatlan betegek száma.”

A korábbi szabályozás szerint azok, akik után munkahelyük vagy az állam nem fizet TB-járulékot, havi 7500 – jövő júliustól 7710 – forintért megválthatják azt, és amennyiben három hónapon túli tartozásuk van, akkor is ellátják őket az egészségügyi intézményekben, majd az adóhatóság behajtja a hátralékot.

Az új törvény szerint azonban aki három hónapon túl nem fizeti a járulékot, mert mondjuk munkanélküli, egyetem után még nem talált munkát vagy háztartásbeli, annak egyszerűen törölnék a TAJ-számát.

Amennyiben pedig ez megtörténik, az ellátást igénybe venni szándékozó ember állami finanszírozásra jogosulatlanként jelenik meg a rendszerben, így az adott intézményben – akárcsak egy magánkórházban – piaci árat kellene hogy fizessen azért, hogy foglalkozzanak vele.

A Népszava szerint ma Magyarországon nagyjából 300.000 ember fizeti egyéni szerződéssel a TB-járulékot, akik így veszélyeztetettek, amennyiben három hónapra elmaradnak a befizetéssel. Félmillió embernek jelenleg rendezetlen a státusza, vagyis elmaradtak a befizetéssel, 400.000 magyar állampolgár pedig soha nem vett igénybe Magyarországon egészségügyi szolgáltatást és az adóhatósághoz sincs bejelentkezve, velük nem tudni, mi lenne, ha mégis jelentkeznének orvosnál. 50.000 ember pedig, mivel nincs állandó lakcíme, egyáltalán nem tud szerződni az egyéni szolgáltatási járulékra, mivel a jogosultsághoz szükség van állandó lakhelyre.

A lap számításai szerint 700.000 embert érinthet potenciálisan, hogy amennyiben orvosi ellátást kívánnak igénybe venni, azt csak piaci áron, helyben fizetve tehetik meg a jövőben.

Áder János államfői szerepének betöltéséről ebben a kontextusban Diószegi Nóra írt elemzést a Mércére nemrég.

 

Címlapkép: Kordás László beszédet mond a rabszolgatörvény elleni tüntetésen 2018. december 8-án. Fotó: Csoszó Gabriella / Free Doc