Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az idei bozóttüzek szénkibocsátásának mértéke közel feleannyi, mint egész Ausztrália tavalyi kibocsátása

Július óta óriási bozóttüzek pusztítanak Ausztráliában: csak Új-Dél-Wales területén 2,7 millió hektár föld pusztult el ebben az időszakban. A tűzvésznek pedig a pusztuláson túl is súlyos következményei vannak, ugyanis az Új-Dél-Wales-i és a queenslandi tüzek együtt 250 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak a levegőbe, ami

majdnem feleannyi, mint Ausztrália egész éves kibocsátása (2018-ban 532 millió tonna szénkibocsátása volt az országnak). Egy átlagos évben Új-Dél-Wales szén-dioxid-kibocsátása Ausztrália kibocsátásának legfeljebb az 5%-át teszi ki.

Az erdőtüzek szén-dioxid-kibocsátását általában semlegesnek ítélik, mivel a leégett fák helyére növő növényzet idővel körülbelül ugyanannyi karbont nyel el, mint amennyi a leégéskor keletkezett. Azaz az ilyen tüzek általában nem okoznak légköri szempontból maradandó kárt. Az idei bozóttüzek esetében azonban a szakértők más állásponton vannak.

A nemzetközi karbonprojekt (Global Carbon Project) operatív igazgatója. Dr. Pep Canadell szerint az, hogy a mostani tüzek után a növényzet vissza fog tudni nőni a leégés előtti állapotba, a „legoptimistább” hozzáállás. David Bowman ökológus szerint az elhúzódó aszály és a klímaváltozás azt eredményezi, hogy nagy valószínűséggel az új növényzet nem tudja majd ugyanolyan mértékben elnyelni a szén-dioxidot, mint az elmúlt hónapokban leégett erdők és bozótok tették – írja a Guardian Australia.

Ausztrália egyébként notóriusan visszafogottan reagált eddig a klímaváltozás okozta problémákra: Scott Morrison miniszterelnök a szeptemberi, New York-i klímacsúcsot egy az egyben kihagyta, a pénteken záruló madridi klímacsúcson (COP25) pedig az ország képviselői igyekezték elterelni a figyelmet Ausztrália szén-dioxid-kibocsátásának mértékéről. Az Európai Zöld Párt egyik holland képviselője, Bas Eickhout szerint Szaúd-Arábia, Brazília és Ausztrália blokkolta a tárgyalásokat a COP25-ön, amik a szén-dioxid-kibocsátás szabályozásáról szóltak.

Ausztrália a világ legnagyobb nyers földgáz- és szénexportőre, fosszilis üzemanyag-exportálásban pedig csak Szaúd-Arábia és Oroszország előzi meg. A klímaváltozás 2020-as teljesítményindexén, amit több kutatóközpont állított össze, és amely azt vizsgálja, hogy egyes országok hogyan teljesítenek négy kategóriában (kibocsátás, megújuló energia, energiahasználat és energiapolitika), Ausztrália a legutolsó helyet foglalta el az 57 vizsgált országból (Magyarország a 47. helyre került). A riport szerint Ausztrália nem tette egyértelművé, hogyan szándékozik teljesíteni a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentést, valamint nem hozott létre hosszútávú stratégiát sem. És bár Scott Morrison tavaly bejelentette, hogy az ország nem lép ki a párizsi klímaegyezményből, azonban a nemzetközi klímaalap támogatását lemondta.

Márpedig Ausztráliának, mint a párizsi klímaegyezményt aláíró 196 országból a 14. legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó, jelentős a nemzetközi felelőssége a klímaváltozás szempontjából.

Bolygónk helyzete rohamosan romlik, a legfrissebb hírek szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja soha nem látott magasságot ért el a légkörben, az ENSZ környezetvédelmi programjának éves jelentése szerint pedig rosszabbul állunk a klímaváltozás elleni harcban, mint valaha.

Olvass tovább!