Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Magyarország is blokkolta az uniós kezdeményezést, amely leleplezte volna a multik adóelkerülését

Magyarország is egyike annak a 12 uniós tagállamnak, amely tegnap az Európai Tanácsban nemmel szavazott arra az előterjesztésre, amely leleplezte volna a multinacionális vállalatok adóelkerülését.

A javaslat arra kötelezte volna a 750 milliárd euró fölötti éves forgalmat bonyolító cégeket, hogy tagállamonkénti bontásban tegyék közzé, mennyi bevételt szereztek és mennyi adót fizettek.

Ezeknek az óriásmultinak – mint amilyen a Facebook, a Google vagy az Apple – az ún „adóoptimalizációs” (értsd: adóelkerülési) gyakorlatai évente 500 milliárd dollárnyi adókiesést okoz az uniós tagállamoknak. A leggyakrabban használt gyakorlat, hogy ezek a cégek a magasabb társasági adót kivető országok helyett az alacsonyabb adókkal rendelkező tagállamokba jelentik be profitjaikat és így kevesebb közterhet kell viselniük.

Magyarország mellett nemmel szavazott még Írország, Luxemburg, Málta és Ciprus (vagyis az összes európai adóparadicsom), illetve Lettország, Csehország, Észtország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia is. Ezen tagállamok közül sokan gazdasági versenyelőnyüket az alacsony adóknak köszönhetik. Nemmel szavazott Svédország is, ám ott nem az adóelkerülés segítése volt a cél, hanem a félelem attól, hogy a brüsszeli kompromisszumos szabályok felvizezik a sokkal keményebb svéd előírásokat.

A vétózó tagállamok adóelkerülési praktikákhoz fűződő érdekeit jól példázza Írország, ahol 6,25 százalék a társasági adó, de egyedi megállapodások keretében ennél alacsonyabb is lehet. Írország emiatt annyira függ az adóelkerülés céljából hozzájuk regisztráló óriásmultiktól, hogy társasági adóbevételeinek fele csupán 10 multitól érkezik.

A maga 9 százalékos társasági adószintjével Magyarország is kvázi-adóparadicsomnak számít az Unión belül. Sőt a 30 legnagyobb multi esetében a tényleges adókulcs csupán 3,6 százalék, aminek következtében évente 48 milliárd eurónyi bevételtől esett el a magyar állam.

Az elmúlt években nemzetközi újságíró-hálózatok több alkalommal is nagyszabású adóelkerülési botrányokat robbantottak ki, dokumentumok százezreinek nyilvánosságra hozatalával. Az európai és más adóparadicsomokon keresztüli adóelkerülésben a nagyvállalatok mellett a politikai elit és celebek is jócskán érintettek.

Ahogy 2017 végén, a Paradise-iratok napvilágra kerülésekor írtuk, az ilyen típusú adóelkerüléssel az a probléma, hogy

miközben egyre több vagyon tűnik el ezekben az offshore-lyukakban, annál kevesebb pénz jut a közösségi infrastruktúrák fenntartására, a közbiztonságra, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális védőhálóra, és így tovább.

És minél több pénz tűnik el, annál jobban nőnek az egyenlőtlenségek is.

Az Európai Bizottság is egy ilyen iratcsomó, a Panama-iratok napvilágra kerülése óta próbál fellépni a nagy multik adóelkerülése ellen – eddig felemás sikerrel. A Bizottság 2016-ban például 13 milliárd eurónyi adó megfizetésre kötelezte az Apple-t Írország felé, ám ezt a döntést mind a cég, mind az ír kormány megtámadta bíróságon.

(The Guardian / Mérce)

Olvass tovább!