A Greenpeace november 20-án vett mintáinak kielemzése alapján szennyvíz folyhatott Detknél, a Mátrai Erőmű telephelyéről kifolyó patakon keresztül a Bene- és a Nyiget-patakokba. A Greenpeace sajtóközleményben számolt be a mérések eredményéről:
Az akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott eredmények azt mutatják, az erőmű telephelyéről kifolyó patakban gyakorlatilag szennyvíz folyt: a vízminta szervesanyag-tartalma (KOI-ja) többszörösen meghaladta a vízfolyásokra megengedett határértékeket és jelentősebb szulfát és molibdén koncentrációt is mutatott.
A Greenpeace egy hete, kollégánk társaságában, összesen három helyen vett mintát a Mátrai Erőmű területéről kivezető patakból, és azzal kapcsolatban álló vizekből. A mérési eredmények azt mutatják, hogy a tározóból kifolyó „Őzse-patak” vizében a szervesanyag szennyezettség a megengedett határérték négyszerese (162 mgO₂/dm³) volt. Az erőműtől legtávolabbi mintavételi ponton, a Bene patakban is a határérték háromszorosának megfelelő mennyiségű szervesanyag szennyeződést találtak, ami a korábbi szabályozás „erősen szennyezett” vízre megadott érték duplája(!).
Az Őzse-völgyi-patak az Őzse-völgyi tározó túlfolyó vize. A tározó a Mátrai Erőmű telephelyéről fogad be hulladékvizeket. Az Őzse-völgyi-patak vizében kimutatott magas szervesanyag-tartalom felelős lehet a lebomló folyamatokért, amely a mérges gázok képződésével járt az erőműben. Ami továbbra sem világos: a szerves szennyezés a Viresol Kft. telephelyéről vagy máshonnan származik-e, ugyanis a szénerőművekre általában nem jellemző ilyen jellegű kibocsátás.
A Greenpeace mérései azt mutatják: a tározó leeresztésével a természetbe olyan anyagok kerültek, amelyek gyakorlatilag szennyvíz minőségűvé tették a vízfolyást. A környezetvédő szervezet szerint erősen aggályos továbbá a szennyezéstől való megszabadulás módja is. Bár a szennyezett víz természetes közegben való hígításával a határértékeknek meg lehet felelni, a szennyező anyagok mennyisége valójában nem csökken, csak a koncentrációjuk.
Épp ma írta meg az Átlátszó, hogy a Viresol Kft. 35 sajtóorgánummal szemben 60 helyreigazítási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart, mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében. Az Átlátszó ezzel kapcsolatban azt is megjegyzi: bár ők már november 15-én megkeresték a sokmilliárdos állami támogatással épült gabonafeldolgozó céget, ugyanazon az emailcímen, ahonnan most jogi felszólítást kaptak, az akkor feltett kérdéseikre válasz nem érkezett. Pedig szerették volna többek közt, ha a cég megerősíti vagy cáfolja azon értesülésüket, miszerint a Mátrai Erőmű visontai telephelyén lévő szennyvíztározóban november 12-én tapasztalt gázszennyeződést a Viresol Kft. által kibocsátott szennyvíz okozta. Azt is megkérdezték, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy ez ne ismétlődhessen meg. A Viresol Kft. azonban megkeresésüket figyelmen kívül hagyta, csakúgy, ahogy másnak sem adott semmilyen tájékoztatást az ügyben.
A Greenpeace közleményében felszólította a hatóságokat, hogy sürgősen vizsgálják ki az esetet, hozzák nyilvánosságra a szennyezés okát és a kezelésének módját. Bár a katasztrófavédelem szerint, akik korábban a Greenpeace adatigénylési kérelmére nem adtak választ, a Mátrai Erőműben felszabadult erőteljes gázok nem veszélyesek a lakosságra, a helyiek mégis félnek, miután többen rosszul lettek volt, akiknek a zsebükben lévő apró is elszíneződött.
Ahogy azt a Mércén is követtük, az erőmű körüli patakokban már nyáron tömeges halpusztulást okozott a szennyezés, majd novemberben a környéket kénes bűz lepte el, ami miatt a Párbeszéd képviselője feljelentést is tett. Aztán múlt hét kedden lett több dolgozó is rosszul, a Bene-, Őzse- és Nyiget patakok vize szürkés lett és habzott. (Bár Gulyás Gergely szerint nem habzott.) Végül több lakossági bejelentést követően vett mintákat a Greenpeace szerdán.
A Greenpeace Magyarország továbbra is várja a következő információkat a kormányhivataltól és a hatóságoktól:
- Milyen szennyező anyagok kerültek az Őzse-völgyi tározóba az elmúlt hetekben?
- A 2019 júliusi szennyezés mely vállalatok, milyen tevékenységeihez volt köthető és azóta mit tettek a hatóságok a szennyezés csökkentéséért, valamint az érintett vállalatok megszüntették-e a szennyező anyagok kibocsátását az Őzse-völgyi víztározóba?
- Az Őzse-völgyi víztározó mostani szennyezése összefüggésben van-e 2019 júliusi szennyezéssel?
- A novemberi szennyezés óta milyen eljárással csökkentik az Őzse-völgyi tározó szennyezését?
- A hatóságok vizsgálatai alapján mely cégek milyen tevékenysége(i) okozták a szennyezést?
- A katasztrófavédelem mit tett eddig a szennyezés elhárítása, az érintett cégek munkavállalói és a lakosság védelme érdekében?
- Mit tettek eddig az érintett cégek a munkavállalók és a lakosság védelme érdekében?
