November 29-én esedékes idén a Black Friday, vagyis a nap, amikor minden a fogyasztás kimaxolásáról szól.

Az Egyesült Államokban a hálaadás utáni első péntek a karácsonyi bevásárlószezon kezdete, és bár a kifejezést először a 19. század végén még a gazdasági válságra használták, a hatvanas években viszont a bevásárlás miatt kialakult forgalmi dugókat jellemezték így. Azóta pedig töretlenül ível felfelé a népszerűsége, olyannyira, hogy a kereskedelem egyre tudatosabban épít célzott leértékelésekkel és kampányokkal a vásárlók hiszterizálására.

Néhány éve Magyarországra is begyűrűzött a Black Friday, ráadásul nem is egy, hanem két hullámban, valamiért ugyanis nem csak a hálaadás utáni első pénteken, de az azt megelőző pénteken is tartanak már akciókat országszerte.

Így idén is volt már egy hullám november 22-én, az igazi őrület viszont két nap múlva, november 29-én lesz esedékes.

A „hivatalos” Black Friday napjára a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület Ne Vásárolj Semmit! Napot hirdetett, hogy felhívja a figyelmet az ész nélküli fogyasztás visszásságaira.

Mint írják:

„A Fekete Péntek (Black Friday) új termékek beszerzésére ösztönző akcióival veszi kezdetét a karácsonyi bevásárlási láz. A szeretet ünnepe előtti, valaha a fény születését váró adventi időszak mára a bolygónk tönkretételében kulcsszerepet játszó fogyasztási őrületet csúcsrajárató hónapává alakult át. A Black Friday akciók ideje alatt többnyire különféle elektronikai termékek (okostelefonok, tabletek, számítógépek, televíziók, hűtők stb.) beszerzése kapcsán tapossák egymást az emberek, pedig lehet hogy nem is lenne rájuk szükségük: csak az ‘akció’ és a reklámok keltik bennük ezt az igényt.”

A két szervezet emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a fogyasztás ösztönzésének másik bevett módja, amelyet a gyártók bevetnek, a tervezett elavulás, amivel biztos sokan találkoztak már.

Ha szabad egy személyes példát mondanom: mi például a rettentő drága hűtőgépünk kapcsán szembesültünk azzal, hogy 2 évvel és másfél hónappal a megvásárlása után, és másfél hónappal a garancia lejárta után egy szép napon fogta magát, és egy nyekkenéssel örökre tönkrement. Magyarázat rá nem volt, a szerelő, akit hívtunk, a fejét csóválta, apukám pedig menőzhetett a nagyszüleim Szaratov hűtőjével, ami a családi emlékezet szerint 40 éve hűt, mint a patyolat. Szuper boldog voltam, nyilván mondanom sem kell.

De ugyanígy lesznek egyre lassabbak a gigaokos telefonok, romlanak el havonta a mosógépek, és áll le a hajszárító, a többi kütyüvel együtt, amiket használunk.

Csakhogy, ahogy arra a két szervezet is rámutat:

„a tervezett elavulás miatt az ‘akciósan’ megvásárolt eszközök, telefonok hosszú távon valójában drágák: sokszor másfél-két évenként arra kényszerülünk, hogy újabb és újabb okostelefont vagy más elektronikai eszközt vegyünk – és ez nemcsak a pénztárcánkat terheli meg, de az új készülékek előállítása komoly környezetterheléssel is jár.”

Ezért azt kérik az emberektől, hogy ne dőljenek be a Black Friday akciós reklámoknak, hanem inkább csatlakozzanak a Ne Vásárolj Semmit! Naphoz, és ahelyett, hogy az üzletekbe sietnének, dőljenek hátra, és gondolkodjanak el, tényleg szükségük van-e az adott termékre – hangsúlyozta Éger Ákos, a Magyar Természetvédő Szövetségének ügyvezető elnöke.

„Környezeti szempontból az a legjobb megoldás, ha igyekszünk meghosszabbítani az elektronikai eszközeink életét. Amit lehet, próbáljunk megjavítani, javíttatni. Ha pedig mégis a vásárlás mellett döntünk, próbáljunk felújított (refurbished) eszközöket vásárolni, lehetőleg legalább 3 év garanciával, de ha új terméket veszünk akkor is keressünk olyat, amelyhez minimum 3, esetleg 5 év garancia jár” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programfelelőse.

Ezzel párhuzamosan a két szervezet idén a Ne vásárolj semmit! Nap alkalmával új kezdeményezést is hirdet, aminek értelmében azt követelik, hogy jövő ilyenkorra, vagyis mire a következő Black Friday elérkezik, „legyen 10 év garancia a 2020 őszén piacra kerülő termékekre, és addigra a tervezett elavulás is tiltott legyen!”

Persze ne legyenek kétségeink – a fogyasztás ösztönzésében érdekelt multik lobbiereje hatalmas, és manipulatív kampányaik is nagyságrendekkel többeket érnek el, mint ahányan erről a kezdeményezésről olvasni fognak. Viszont érdemes újra meg újra tudatosítani magunkban, hogy a lobbiérdekeknek ellentartani legfeljebb akkor lehet, ha társadalmi nyomást gyakorolunk – nem csak rájuk, de elsősorban a multik érdekeit kiszolgáló kormányokra (hogy messzebb ne menjünk, például a magyar kormányra) is.