Egyre elérhetetlenebb messzeségbe kerül a fővárosi fiatalok számára a lakásvásárlás, derül ki a Népszava cikkéből. 2014 óta ugyanis 184 (!) százalékkal emelkedtek a budapesti lakásárak, ez pedig jelentősen meghaladja a háztartások jövedelmének növekedését.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az év első felében 22,5 százalékkal kellett többet fizetni egy ingatlanért, így jelenleg az Európai Unió fővárosai közül Budapest a hatodik legdrágább város, az egész régióban csak Prágában magasabbak a jövedelmekhez viszonyítva a lakásárak. Az első lakás megvétele különösen a fiatalabb korosztálynak okoz problémát; Nagy Márton, a jegybank főosztályvezetője úgy fogalmaz:

a 30 alatti generáció egyszerűen kiárazódott a belső kerületekből.

A benti kerületekben nagyjából 13 évnyi, a külsőkben pedig 9,4 évnyi nettó átlagkeresetre volna szükség egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához.

A lakhatás nehézségeit az is fokozza, hogy Magyarországon alig vannak bérlakások, a bérelhető ingatlanokat főképp magánszemélyek adják ki, a fizetésekhez viszonyítva rendkívül drágán. A megnövekedett árak miatt a háztartások vagy erejükön felül költenek lakhatásra, vagy egyszerűen nem lesznek képesek a megfelelő elhelyezkedésű és minőségű ingatlan megfizetésére.

A piaci árakat emellett az Airbnb egyre növekedő részesedése tovább torzítja -itt az ötlet eredetileg  az volt, hogy pluszkeresethez juttasson olyan embereket, akik rövid távra kiadnák egyik szobájukat vagy egész lakásukat, mára viszont egyértelművé vált, hogy keresetkiegészítés helyett sokan kizárólag airbnb-zés céljából vásárolnak lakásokat, és azokban csak gazdasági tevékenységet folytatnak.

A Habitat for Humanity Hungary minden évben összeállítja éves jelentését a lakhatási szegénység magyarországi helyzetéről: ha a tágabb kép is érdekel, összefoglalónkat itt olvashatod.