Kutatóhálózata után a Magyar Tudományos Akadémia( MTA) ingó vagyonát is államosíthatják – erre a következtetésre jutott a HVG.hu cikke egy, a lap birtokába került levél alapján, amelyben a kutatóintézetek új, állami szervének főtitkára arra utasította az intézetek főigazgatóit, hogy könyveljék át az eddig az MTA tulajdonába tartozó ingóságokat saját, vagyis állami tulajdonba.

A portálhoz eljuttatott levelet Szigeti Ádám,  Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egykori jobbkeze írta, aki jelenleg az MTA kutatóintézetét átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságának (ELKHT) jelenlegi főtitkára.

A levélben a Szigeti Ádám azt kéri a tizenöt intézet igazgatójától és főigazgatójától, hogy mérlegeikben könyveljék szét az általuk használt ingó vagyont tüntessék fel sajátjukként, és csak azokra a tételekre kössenek vagyonhasználati szerződést az Akadémiával, amelyeket nem állami támogatásból, hanem az MTA köztestületi költségvetéséből szereztek be.

Ez a könyvelési eljárás ugyanakkor a gyakorlatban államosítást jelent a lap szerint.

A HVG.hu azt is kiemeli, hogy bár már maga a kutatóhálózatok elvétele is de facto államosítás volt hiszen az új innovációs törvény arra kötelezte az MTA-t, hogy ingyen bocsássa rendelkezésre az ELKH részére vagyontárgyait a számítógépektől a laborberendezésig, az államosítás látszatát épp azzal akarta elkerülni a törvénymódosítás, hogy ezeket a vagyontárgyakat nem utalták az ELKH tulajdonába. Az átadott eszközökről az intézetek szeptemberben tételes vagyonhasználati szerződéseket kötöttek azt MTA-val, amelyekben egyértelműen rögzítették, hogy a felsorolt, használatba adott ingóságok a továbbiakban is az MTA tulajdonában maradnak.

A levélben Szigeti azzal érvel, hogy az ELKH szeptember eleji felálltáig az MTA a tudományos kutatással kapcsolatos közfeladatát a kutatóhálózaton keresztül, a hálózatnak nyújtott költségvetési támogatás révén valósította meg, ezért az MTA költségvetéséből a kutatóhelyeknek továbbított támogatásból és az intézetek saját bevételeiből vásárolt ingóságok a kutatóhely saját vagyonának – vagyis végső soron állami tulajdonnak – minősülnek.

Októberben mi is hírt adtunk arról, hogy bár az ELKH már akkor fejezetet kapott az idei költségvetésben, amikor még nem is létezett, és a kutatóintézetek elcsatolásáról júliusban szavazták meg a törvényt, magát a szervezetet a mai napig nem igazán sikerült felépíteni: a jogilag már nem létező munkáltatóktól, az MTA-s kutatóintézetektől kapta meg például a több ezer alkalmazott a fizetését a banki értesítő üzenetek szerint. Jelenleg bár a kutatóintézeteknek szeptember 1-től rövidített (akadémiátlanított) néven kellene futniuk, sok helyen a logók még mindig változatlanok, máshol hivatalos pecsétet nem tud használni az intézmény, mert új még nincs, de a régi már nem jó, és sem az alapító okiratot, sem az szmsz-t nem módosították.

A HVG.hu úgy tudja, a főtitkár csak az intézetvezetőknek küldte el, az MTA vezetését Szigeti Ádám nem tájékoztatta a fű alatti államosításról, Lovász László elnök is csak a kétségbeesett főigazgatóktól értesült a szándékról. Információik szerint az Akadémia elnöksége nem fogadja el az ELKHT-főtitkár könyvelési megoldását, és adott esetben akár pert is kész indítani az MTA magántulajdonának tartott, összesen mintegy 70 milliárdosra saccolt ingó vagyon megtartásáért.

A lap továbbá arról is értesült, hogy az intézetben attól is tartanak, hogy az ingóságokhoz hasonló rejtett államosítás az MTA ingatlanait is utolérheti.