A várakozásoknak megfelelően az exit pollok alapján magabiztosan nyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját az eddigi elnök, Klaus Johannis. Mivel azonban csak 38-39 százalékot szerzett, mindenképpen tartanak majd egy második fordulót is, amelyen végleg eldőlhet, hogy a jobboldali-liberális Johannis, vagy kihívója, a jelenleg második helyen álló, szociáldemokrata Viorica Dăncilă vezetheti-e tovább a balkáni országot.
Igazán nagy csata a második helyért folyt, amelyért a Szociáldemokrata Párt (PSD) nemrégiben bizalmatlansági indítványon megbuktatott kormányfője, illetve az újgenerációs-centrista Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) vezetője, Dan Barna küzdött.
Az exit pollok alapján úgy tűnik, hogy Dăncilă (22%) szállhat ringbe a következő fordulóban, mivel Dan Barna csak a szavazatok 16 százalékát szerezte meg. Az öt évvel ezelőtti elnökválasztási és a három évvel ezelőtti parlamenti választási eredményéhez képest a PSD mára megfelezte támogatói bázisát, sorozatos botrányokkal tűzdelt kormányzása erre minden alapot meg is ad, így Dăncilă-nek, ha második fordulóba jut, nincs sok esélye érdemben megszorongatni Johannist.
A második helyen befutó személye azonban még nem teljesen biztos, mivel rekordmennyiségű, 700 ezer szavazó adta le voksát külföldön, ezek a szavazatok még valamennyit változtathatnak az eredményen, ha nem is valószínű, hogy Barnanak sikerül előznie Dăncilă-t végül.
Dăncilă számára a második fordulóba jutás igen jelentős presztízskérdés: az 1990 óta mindegyik elnökválasztás második fordulójában ott volt a PSD (vagy annak elődjeinek) jelöltje – kivéve az 1990-es választást, amikor nem került sor második fordulóra, a PSD-alapító Iliescu nagyarányú győzelme miatt. Ha ez nem jönne össze, az nemcsak Dăncilă pártelnöki pozícióját ásná még jobban alá, de az egész párt stabilizálásának esélyeit is csökkentené.
Magyar szavazók
Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője a maszol.ro-nak elmonta, hogy a magyarok részvételi aránya a 19:00 órás adatoknál közel nyolc százalékkal elmaradt az országos átlagtól. Jóval alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság a többségében magyarok lakta megyékben, valamint a jelentős magyar lakossággal rendelkező nagyvárosokban.
Az RMDSZ 2010 óta bár rendezte a viszonyát a Fidesszel, és továbbra is hegemón szerepben van a romániai magyar politikai képviselet terén, már a Băsescu-érában is elkezdődött a nagyobb román pártok kísérletezése a magyarok közvetlen megszólítására, ami hosszú távon egyre inkább kiveszi a szelet az RMDSZ vitorlájából, aminek leginkább a magyarok kizárólagos képviseletének üzenetét kell valahogyan átvinnie.
Ennek az RMDSZ számára kedvezőtlen folyamatnak egyik állomása volt a kampány során a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak a kiállása Dan Barna mellett.
A romániai elnökválasztás tétjéről, illetve azon belül a magyarok helyzetéről Pap Szilárd István írt elemző cikket nem régen a Mércén.
(digi24.ro; maszol.ru)
