Ahogy a klímakatasztrófa gondolata egyre inkább nyomasztja az emberiséget, az ahhoz jelentős részben hozzájáruló multinacionális vállalatok is igyekeznek a legminimálisabb erőfeszítéssel azt a látszatot kelteni, mintha őket is komolyan foglalkoztatná a kérdés.
A Break Free From Plastic-mozgalom nemrég nyilvánosságra hozott vizsgálatból azonban kiderült: a világ szemetének legnagyobb részét a Coca-Cola, a Nestlé és a PepsiCo csomagolóanyagai teszik ki.
A Greenpeace rövid videóval hívja fel a figyelmet három hazugságra, amit a cégek megpróbálnak környezetbarát lépésként eladni, ezekkel azonban még egyáltalán nincs megoldva a műanyagválság, sőt…
A cégek műanyagtermelése évről évre nő, az eddig termelt műanyagnak pedig csupán a 9 százalékát hasznosították újra, a többi égetőben, hulladéklerakóban vagy a természetben végezte.
Az, hogy valami újrahasznosítható, még nem jelenti azt, hogy újra is hasznosítják.
A műanyag papírra cserélése csak más területekre hárítja át a problémát, de nem jelent környezetbarátabb megoldást, mivel erdőirtásokhoz vezet, ami nagy mennyiségű szén-dioxidot juttat a levegőbe, hozzájárulva a klímaváltozáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
Csak azért, mert a papír gyors megoldásnak tűnik, még nem jelenti azt, hogy ez valós megoldás.
A harmadik ilyen csúsztatás a biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyag csomagolás használata, ezek ugyanis csakis megadott ipari nyomás alatt és hőmérsékleten bomlanak le, a természetben viszont nem.
Az, hogy a bitműanyagok környezetbarátabb alternatívának tűnnek, nem jelenti azt, hogy azok is
– üzeni a Greenpeace.
A látszatmegoldások helyett a nagyvállalatoknak le kell állniuk az eldobható termékek gyártásával, mert egyszerűen már nincs hova dobni őket. Helyettük a tartós, az újrahasználatot és az újratöltést támogató megoldások kidolgozására kell törekedniük, erre pedig a kormányoknak is ösztönözniük kellene őket a megfelelő szabályozások bevezetésével.
A Greenpeace azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy:
- vezessenek be sürgősen tilalmakat az egyszer használatos termékek és csomagolóanyagok használatára (pl. az egyszer használatos műanyag zacskók betiltása);
- jelentősen növeljék minden egyutas csomagolóanyag, különösen a nem újrahasznosítható fajták környezetvédelmi termékdíját.
A tiszai árhullám miatt felgyülemlett több tonna uszadék és szemét a kiskörei vízerõmûnél 2019. június 7-én.
MTI/Czeglédi Zsolt
Ahogy arról nemrég hosszabban is írtunk a Mércén, a világot műanyaggal elárasztó élelmiszeripari nagyvállalatok mellett a rendkívül környezetszennyező divatipar is felismerte a saját felelősségét a klímaváltozásban, így ma már igyekszik egy kevésbé környezetszennyező iparág látszatát kelteni.
A hangsúly itt is a látszatkeltésen van, ugyanis elsődlegesen továbbra sem az motiválja ezeket a nagyvállalatokat, hogy ténylegesen megtegyék azokat a lépéseket, amelyek az emberi és természeti katasztrófák visszafordításához szükségesek, hanem hogy jó színben tűnjenek fel a fogyasztók előtt, és a környezettudatosság illúziójában az ő termékeiket vegyék meg továbbra is.
