Több mint kétszáz kórházi kezeléssel összefüggő fertőzés történik naponta Magyarországon egy 2016/17-es európai vizsgálat adatai szerint – hangzott el az IME egészségügyi szaklap szerdai, kórházi fertőzésekről szóló konferenciáján. Már 2015-ben is legalább 78 ezer kórházi fertőzés történt – napi szinten 213 -, és ez csak a mikrobiológiai vizsgálattal bizonyított esetek száma, a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. A fertőzések éves szinten mintegy 340 ezer többletápolási napot okoznak a hazai egészségügyi intézményeknek.
„Ugyan a kórházi fertőzések számát soha, egyetlen kórházban vagy országban nem lehet nullára lecsökkenteni, becslések szerint 20-50 százalékuk azért megelőzhető. Ha az 50 százalék túlságosan ambíciózus cél is, egy részük bizonyosan elkerülhető, és ezért mindent meg is kell tenni”
– mondta előadásában Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője. Hangsúlyozta, hogy a folyamat a megelőzésnél kezdődik, és nem akkor, amikor már a betegnél diagnosztizálják a fertőzést.
A kórházi fertőzések azok a fertőzések, amelyek a beteg kórházba érkezéskor még lappangó formában sem voltak kimutathatók, így teljes mértékben az egészségügyi ellátással vannak összefüggésben. Ezeknek általánosan 40%-a húgyúti infekció, 18%-a lélegeztetéssel összefüggő légúti fertőzés és 17%-a műtéti sebfertőzés, de előfordulnak vérmérgezések, illetve bőr- és lágyrész fertőzések is.
A megelőzésben kulcsszerepet játszik az ápolók létszáma és a fertőtlenítés, azonban Magyarország – minden erőfeszítés és eddigi plusz erőforrás ellenére – mindkét téren problémákkal küszködik. A nagy szakemberhiány mellett elmaradnak a magyar kórházak az alkoholos kézfertőtlenítő használatában is: 1000 ápolási napra Magyarországon 8,1 liter kézfertőtlenítő jut, míg az uniós átlag ennek majdnem háromszorosa, 24 liter, de például Japánban 36 litert használnak el ugyanezen idő alatt. A kórházi fertőzések megelőzésében a betegek izolálása is segíthet, azonban Oroszi Beatrix szerint a WC-vel és kézmosóval felszerelt egyágyas kórtermek arányán sem sikerült javítani az utóbbi időben, arányuk továbbra is csupán 6 százalék. Ennek a fejlesztésére leginkább az új kórházépítéseknél nyílik lehetőség.
Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere (b3), Halász Gabriella, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház fõigazgatója (b), Pál Attila (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyûlés elnöke (b2), Manninger Jenõ, a Fidesz országgyûlési képviselõje (b4), Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere (j2) és Vigh László, Zalaegerszeg fideszes országgyûlési képviselõje, miniszteri biztos (j) megtekintenek egy kórtermet a kórház új kardiológiai és szívsebészeti centrumában az átadási ünnepség napján Zalaegerszegen 2019. április 8-án.
MTI/Varga György
A kórházi fertőzések visszaszorítását hátráltatja a szakemberek közötti együttműködés hiánya, a páciensközpontú szemlélet helyett a szolgáltató-központúság, a visszacsatolás hiánya, valamint rosszul állunk az egészségügyi fertőzések diagnosztizálása terén is – jegyezte meg Oroszi, hozzátéve, hogy a stratégiaalkotás mindennek az alfája és ómegája, így szükség van egy kapcsolódó szakpolitikai programra, azonban annak ellenére, hogy ennek meglétét rendelet is előírja, mégsem rendelkezik vele minden intézmény.
Bár a tavalyi infekciókontroll-rendelet óta kötelező a 400 ágy feletti szolgáltatóknál még egy kórházi epidemológiai munkatárs alkalmazása, ezt teljesítve is jóval elmarad Magyarország a nemzetközi ajánlástól, ami száz ágyanként ajánl egy szakembert. Összességében elmondható, hogy a kormányzat leginkább a szabályok lefektetésében segít, a betartásukban a pénzügyi háttér biztosításával már jóval kevésbé.
Bár a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) idei munkatervében kiemelten szerepel a fertőzésfelügyeleti feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a konferencián az is kiderült, hogy nem csupán a kórházak küzdenek munkaerőhiánnyal: a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályain is túl kevés a szakember az ellenőrzések végrehajtásához.
A kórházi fertőzések visszaszorítását célozza az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) ötévente elvégzett vizsgálata, ami helyzetképet ad az egyes országok fertőzéshelyzetéről. Ez bár kiindulópontként szolgálhat ahhoz, hogy merre kell indulnia a magyar egészségügynek annak érdekében, hogy mérséklődjön a kórházi fertőzések száma, a konferencia hozzászólói szerint amíg a ápoló-beteg arány nem javul, addig nem csökkennek érdemben a kórházi fertőzések, és nemcsak a nővérlétszámon, de a -képzésen is javítani kell.
Az előző évek sokkoló adatai után a tavalyi év kórházi fertőzéseit összesítő dokumentum egyelőre nem érhető el az NNK honlapján, a Medicalonline értesülései szerint bár késve, de még ebben a hónapban közzéteszik a jelentést. Az adatok nyilvánosságra hozatalát a TASZ csupán idén júniusra harcolta ki.
A TASZ két éven keresztül pereskedett az EMMI-vel, mert korábban nem volt laikusok számára is érthető és átlátható publikus adat arról, hogy az egyes magyar kórházakban hányan kaptak kórházi fertőzést és hányan haltak meg ilyen fertőzésben. Végül a Kúria helyt adott a TASZ-nak idén júniusban, így az EMMI-nek teljesítenie kellett a hozzájuk beadott közérdekű adatigénylést. A TASZ a nyilvánosság számára is értelmezhető adatokat követelt, amik évekre, intézményekre és kórokozókra lebontva mutatják meg a magyar kórházakban lévő fertőzéshelyzetet. Az EMMI korábbi állásfoglalása szerint „a részletes adatok közlése veszélyeket hordozhat magában és félrevezetheti a pácienseket”, a társadalom nem elég érett rá, hogy ezeket az adatokat megismerje.
Fertőzésfelügyeleti fejlesztésre, eszközbeszerzésre és további munkaerőre a kórházak közül eddig negyven intézmény pályázott a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forint uniós forrásra, a pályázatok elbírálása jelenleg is tart – mondta Oroszi Beatrix. Egy-egy intézmény ezzel 60 millió forintot nyerhet, mérettől függetlenül, azonban ez az összeg nem elegendő számottevő változás eléréséhez és a fertőzések nagyarányú visszaszorításához, csupán tűzoltás. A teljes folyamat megfordítása többek között fertőzésellenes munkacsoportok kialakításával, több ápolóval, több egyágyas kórteremmel és az antibiotikum-használat pontosabb ellenőrzésével lenne lehetséges.
Kásler Miklós EMMI-miniszter 2018 decemberében jelentette be, hogy az antimikrobiális nemzeti cselekvési terv már véglegesítésre és végrehajtásra vár. A program részletei ugyan egyelőre ismeretlenek, azonban nem sok bizakodásra ad okot a közeljövőt illetően Csányi Endre Péter egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár azon megjegyzése, miszerint a cselekvési terv végrehajtása során a már elfogadott jövő évi költségvetés által biztosított mozgásteret is figyelembe kell venni. Ugyan a 2020-as költségvetésben 184 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint idén, nem tiszta, hogy ennek mekkora részét fordítják és fordíthatják az intézmények a fertőzések megelőzésére. A helyettes államtitkár szerint nagyobb fejlesztési tervek megvalósítására már inkább csak 2021-22-ben van esély.
(Medicalonline, Napi.hu, TASZ)
