Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jogsértően járt el a magyar állam, amikor újságírókat zárt ki a menekülttáborokból

Megsértette a magyar állam annak az újságírónak a jogait, akit egyetlen menekülttábor területére sem engedtek be – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Szurovecz Illést, aki a 2015-ös menekültválság idején próbált meg tudósítás céljából bejutni a debreceni menekülttáborba, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte a strasbourgi bíróság előtt.

A négy évvel ezelőtti menekültválság idejéből az állam számos vitatott intézkedése mellett az egyik legfontosabb nyitott kérdés maradt egészen máig, hogy hogyan történhetett meg az, hogy hiába próbált akkor a sajtó több munkatársa is bebocsátást nyerni a menedékjogért folyamodókat befogadó állomások területére, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) minden tudósítótól megtagadta a belépéshez szükséges engedélyt.

Egyetlen kivétel azonban mégis akadt: miközben az újságírók és a fotóriporterek mind kívül rekedtek a táborkerítéseken, a kormánynak megadatott az a kiváltságos helyzet, hogy saját szemszögéből videofelvételeket és riportot készítsen a tábori körülményekről, majd azt saját médiacsatornáján eljuttassa a közvéleményhez.

Az állam szerint azért volt indokolt az újságírók kitiltása, mert a táborlakók magánszférájának és biztonságának védelme csak a sajtó teljes kitiltásával biztosítható.

Szurovecz Magyarországon hiába indított pert a döntés ellen, a bíróság azt állapította meg, hogy nincs hatásköre eljárni az ügyben. Ezért az újságíró 2016-ban a strasbourgi székhelyű EJEB-hez fordult a TASZ segítségével, ahol a szólásszabadságának és a jogorvoslathoz való jogának sérelmét kifogásolta.

A TASZ érvelése szerint a magánszférához való jog még a sérülékeny, kiszolgáltatott személyek esetében sem elegendő hivatkozási alap arra, hogy a hatóság teljesen elzárja a nyilvánosság figyelme elől az olyan közhatalmi cselekvéseket, amelyek átláthatóságához kiemelkedő érdek fűződik egy demokráciában. Mi több, jelen esetben éppen hogy a táborlakók elesett, a hatóságoknak nagymértékben kiszolgáltatott helyzete alapozza csak meg igazán azt, hogy a befogadó állomás működtetése a polgárok vigyázó tekintete mellett történjen.

Az EJEB mostani döntésével kimondta, hogy a magyar hatóságok az újságírói munka lényegébe avatkoztak be, amikor ellehetetlenítették, hogy Szurovecz maga végezhesse el a cikkéhez a kutatómunkát. A magyar állam azzal védekezett, hogy az újságíró dolgozhatott volna a táborról civil szervezetek által készített jelentésekből, vagy interjúzhatott volna a tábor kapuján kívül. Az EJEB szerint azonban az első kézből szerzett, az újságíró által ellenőrzött információ sokkal értékesebb a más forrásoktól, áttételesen megszerzett adatokhoz képest.

Azt is hangsúlyozza az ítélet, hogy a média szerepe különösen fontos a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok esetén, hiszen a nyilvánosság garantálja, hogy az állami szerveket számon lehessen kérni a tetteikért.

Fontos része az ítéletnek, hogy a magyar hatóságok hiába indokolták a kizárást a menedékkérők magánszférájának védelmével, egyáltalán nem vették figyelembe, hogy az újságíró hogyan igyekezett volna megvédeni az anonimitásukat, és arra sem adtak magyarázatot, hogy a tudósítás hogyan veszélyeztette volna a tábor lakóinak biztonságát, amennyiben írásos hozzájárulásukkal kerülhetett volna csak sor rá.

„Üdvözöljük az EJEB döntését, különösen annak fényében, hogy a magyarországi állami szervek, köztük az ombudsman semmit sem tettek a jogsértéssel szemben. Az ítélet azért is fontos, mert újra kimondja, hogy az újságíróknak nem csak a véleményszabadsághoz, de az információgyűjtéshez is joguk van, és az újságíró szabadságáház tartozik a tudósítás eszközeinek a megválasztása is. Hangsúlyozta az EJEB, hogy az újságíró teljes kitiltása a menekülttáborokból nem igazolható” – mondta Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogi projektvezetője.

Címlapkép: Fotó: Röszke és Horgos határkerítés. / Csoszó Gabriella, Freedoc
Olvass tovább!