Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Büntető önkormányzatok top öt: a legrosszabb és legjobb budapesti szabályok

Az Utcajogász Egyesület monitorozta Budapest összes kerületének lakhatásról, szociális ellátásról és közösségi együttélési szabályairól szóló önkormányzati rendeletét. Ezek azok a rendeletek, amelyek leginkább érintik a legszegényebb állampolgárokat. Ha a rendszer méltányos és átgondolt, akkor a rendeletek helyi szinten nagy segítséget nyújthatnak a lakosoknak, ellenkező esetben viszont jelentős akadályokat gördíthetnek eléjük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az önkormányzatok hogyan bánnak a legszegényebb lakosaikkal, mennyire segítik vagy mennyire hátráltatják a boldogulásukat a kerületi szabályokkal.

A vizsgálat eredményeiről készült a Büntető önkormányzatok című kiadvány, amelynek bemutatója október 7-én lesz az Aurórában. Előzetesként összegyűjtöttük az öt legrosszabb és legjobb szabályt, amelyek közül nem egy nekünk is meglepetést okozott a munkánk során.

Top öt legrosszabb szabály

  1. Előkelő helyen végez az egyik belvárosi kerület szociális ellátásokról szóló rendeletének egy passzusa, amely kimondja, hogy szociális ellátás egyáltalán nem jár azoknak a hajléktalan embereknek, akik egy kerületi női átmeneti hajléktalan szállón rendelkeznek bejelentett lakcímmel. Azaz a kerület egyszerűen kizárja azt, hogy a kerületben bejelentett lakcímmel rendelkező hajléktalan emberek bármilyen szociális juttatásból részesüljenek. (V. kerület)
  1. Említésre méltónak tartjuk az egyik külvárosi kerület szociális rendeletének egy szakaszát. A szabály értelmében 50.000 Ft születési támogatást kaphatnak kerületi lakosok, kivéve, ha az újszülött gyermek törvényes képviselője, annak házastársa vagy élettársa a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző két éven belül legalább 250 nap munkaviszonyt, nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokra vonatkozó hallgatói jogviszonyt, vagy előbbiek kombinációját nem tudja igazolni. Ez azt jelenti, hogy egy újszülött gyermek eleshet ettől a támogatástól, ha a szülei tartósan munkanélküliek. A szabály így a legszegényebb családokat sújtja, pont nekik nem jár támogatás. A jogalkotó nem reflektál arra sem, ha a törvényes képviselő például nyugdíjas vagy fogyatékkal élő. (XXIII. kerület)
  1. Egy belvárosi kerület lakásrendelete álláspontunk szerint már-már alkotmányellenes, mivel az önkormányzat nem köt bérleti szerződést azzal, aki előzetes letartóztatásba kerül. Ez sérti az ártatlanság vélelmének alkotmányos követelményét. Ha valaki előzetes letartóztatásba kerül, az nem jelenti azt, hogy bűnös, mert ez jogerős bírói döntés nélkül is megtörténhet. Így egy teljesen ártatlan embertől is elvehetik a szabadsága mellett a lakhatás lehetőségét is, tovább nehezítve amúgy is hátrányos helyzetét. (VIII. kerület)
  1. Egy másik belvárosi kerület lakásrendelete is alkotmányos aggályokat vet fel. Az önkormányzat nem köt bérleti szerződést azzal, akivel perben áll. Így azok se juthatnak szociális alapú lakhatáshoz, akiket az önkormányzat tévesen perel, vagy aki jogainak védelme érdekében áll perben az önkormányzattal. Ebben az esetben az önkormányzat egyértelműen visszaél azzal hatalmi pozícióval, amivel ezekben a jogviszonyokban rendelkezik. (IX. kerület)
  1. És végül, de nem utolsó sorban van olyan önkormányzat is Budapesten, amely a közösségi együttélés szabályairól szóló rendeletében kimondja, hogy tilos a közutak elválasztó sávjában és annak peremén telepített zöldfelületen árusítani és kéregetni.  Ez a tevékenység 50.000 Ft helyszíni bírsággal is sújtható. (XI. kerület)

Top öt legjobb rendelkezés

Vannak emellett jó kezdeményezések is, amiket fontosnak tartunk megemlíteni.

  1. Az egyik önkormányzat lakásrendelete szerint ún. névjegyzék alapján lehet lakáshoz jutni az esetek túlnyomó részében. Ebben a rendszerben aki lakást szeretne, egy kódszámmal és egy pontszámmal felkerül egy listára. A pontszáma dönti el, melyik helyre kerül, a számítás alapja pedig egy előre látható, megismerhető rendszerben zajlik. Így átlátható folyamatban dől el, hogy ki kap lakást a kerületben, és ki nem. (XIV. kerület, de több másik kerületben is megtalálható hasonló, bár nem ennyire átfogó névjegyzéki forma.)
  1. Budapest egy kerületének szociális rendelete lakhatási vészhelyzet esetén jövedelmi feltételek nélkül ad évente egyszer 100.000 Ft rendkívüli támogatást a rászorulóknak, amely szerintünk igazán méltányos és hathatós segítség lehet ilyen rendkívüli élethelyzetekben. (IX. kerület)
  1. Pesten van olyan szociális rendelet, amely a fentihez hasonló módon, a jövedelem vizsgálata nélkül támogatja a 80 év feletti lakosok rendszeres és eseti gyógyszer-, és gyógyászati segédeszköz vásárlását. (XIII. kerület)
  1. Az egyik külvárosi önkormányzat szociális rendeletének egyik kitétele szintén méltányosnak tekinthető, miszerint a lakbér összegével megegyező lakbértámogatást kell megállapítani a félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakás bérlőjének kérelmére, ha a háztartásban kizárólag 70. életévét betöltött személy lakik. (IV. kerület)
  1. És végül Budán van olyan kerületi rendelet a közösségi együttélés szabályairól, amely csupán két tényállást büntet, és ebből egyik sem vonatkozik sem közvetlen, sem közvetett módon a szegényekre. Ez üdítő volt a többi kerület rendelkezései mellett, hiszen az a törvényi felhatalmazás, amely szerint a helyi önkormányzat rendeletet alkothat a közösségi együttélés szabályaira nézve, majdnem minden budapesti kerület vezetését arra sarkallta, hogy büntető szabályokat hozzon, nem pedig olyanokat, amik egy közösség fejlődésében segítenek. (II. kerület)

Ha érdekel, hogy lehetne ezt szerintünk másképp csinálni, olvasd el az Utcajogász gondolatkísérletét  Szabadváros közösségi együttélési szabályairól.

Mi volt a célunk?

A Büntető önkormányzatok c. projektünk célja kettős volt. Egyrészt az átvilágítás eredményeképp szerettük volna, hogy a választók a 2019-es önkormányzati választáson minél több információval rendelkezzenek és ezek alapján minél racionálisabban tudják mérlegelni saját érdekeiket.

Másrészt a kerületi jogalkotóknak és döntéshozóknak szerettünk volna segíteni abban, hogy jogszerűen éljenek a választóik bizalmából nyert felhatalmazással, és őket segítő rendszert alakíthassanak ki a kerületekben.

Az Utcajogász Egyesület álláspontja, hogy a lakhatás alapvető emberi jog, és a szegénység nem önhiba, hanem a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzet következménye.

Azért küzdünk, hogy mindenki számára biztosítva legyen a méltó megélhetés, szociális biztonság és lakhatás, hogy ezek alapjogi szinten kikényszeríthetőek legyenek és ne csupán államcélként legyenek megfogalmazva.

Olvass tovább!