Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás eredménye 100%-os feldolgozottságnál
50,86%
KARÁCSONY GERGELY
44,1%
TARLÓS ISTVÁN
4,46%
PUZSÉR RÓBERT
Budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 100%
Megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 100%
Kattints ide a részletekért!

Az amerikai választás egyik tétje: egészség(ügy)

A legutóbb publikált Eurobarometer adatok „beszéltek” arról, hogy a magyarok számára az egészségügy és a szociális ellátás a legfontosabb ügyek. Ezen meg sem lepődhet az, aki szorosan követi a magyar belpolitikát, az is gyakran megfogalmazódik, hogy ezek a témák lennének az ellenzéki csodafegyverek. A hazai ellenzék beszél is az egészségügy és a szociális intézményrendszer permanens problémáiról, viszont az ellenzéki áttörés nemcsak a képviselt témán múlik, ezt már megtanulhattuk. A Trumpot szűk másfél év múlva leváltani készülő egyesült államokbeli demokraták dilemmái, ha legtöbb kérdésben nagyon is különböznek a magyar ellenzékétől, abban biztosan nem, hogy az egészségügy körüli diskurzusok ott is játszanak. Természetesen egészen más súllyal, téttel és közpolitikai keretben.

Elizabeth Warren kampányában központi szerepet játszik az egészségbiztosítási rendszer (kép: Elizabeth Warren facebok-oldala)

A demokrata jelöltek júniusi és júliusi, valamint a legutóbbi szeptemberi tévévitái már mutatják, hogy van, illetve lesz is jelentősége a közpolitikai programoknak az amerikai választási kampányban. A júliusi és a szeptemberi vitáknak is meghatározó eleme volt ugyanis, hogy melyik jelölt milyen álláspontot képvisel társadalombiztosítási kérdésekben. Másképpen: megvalósíthatónak tartják-e, hogy az Egyesült Államokban is létrejöjjön a mindenkire kiterjedő társadalombiztosítási rendszer.

Az általános egészségbiztosítás hiánya azt is jelenti, hogy továbbra is meghatározó a magánbiztosítás és az egyéni felelősségvállalás Amerikában. Az egészségügyi ellátás, a kórházak többsége továbbra is magánkézben van, a legszélesebb szolgáltatási körhöz továbbra is a magánbiztosítókon keresztül vezet az út. Emellett – kiegészítésként – működnek az állami programok. Mindez persze azt is jelenti, hogy bár az amerikai egészségügyi kiadások a GDP 17 százalékát teszik ki, a nehéz anyagi helyzetben lévők számára – krízis helyzetekben még inkább – az egészségügy megfizethetetlen.

Rögös volt az út az Obamacare-ig

Barack Obama 2010. márciusában írja alá az Obamacare-t (a törvény hivatalos elnevezése: The Patient Protection and Affordable Care Act). Ekkor hangzik el tőle a következő mondat: „A törvény, amelyet most aláírok, olyan reformokat indít el, amelyekért amerikaiak generációi küzdöttek, meneteltek és vágyták a megvalósulásukat.”

A demokrata elnök nyolc éves kormányzásának a legnagyobb sikere volt az Obamacare elfogadtatása a Kongresszussal, hiszen az Egyesült Államokban a második világháborút követően hatalomra kerülő Harry Truman óta jónéhány amerikai elnök bicskája tört bele a társadalombiztosítási reformba. Szemben az európai gyakorlattal nemcsak a mindenkire kiterjedő társadalombiztosítási rendszert nem tudták korábban megalkotni, de folyamatosan egyre több pénzt emésztett fel az egészségügy, egyre kisebb hatékonysággal.

Míg a törvény aláírásának az évében – 2010-ben – az amerikaiak 18.2 százaléka nem rendelkezett társadalombiztosítással, addig 2016-ban ez az arány már csak 10.3 százalék volt.

A jogszabály hatályba lépését követően tehát 20 millió addig nem biztosított amerikai került a „körön belülre”, de közel 30 millió alacsony jövedelmű amerikai állampolgár továbbra sem rendelkezik társadalombiztosítással.

Mint az ismeretes, a republikánusok a törvény elfogadását követően szinte azonnal hadat üzentek az Obamacare-nek. Így fontos állomás volt az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2012-es döntése is, amely kimondta a törvény alkotmányosságát.

Felkavart állóvíz

Donald Trump elnökválasztási kampánya és elnöksége alatt is számos támadást indított az Obamacare ellen, majd a sürgetésére többször is kísérletetet tett a republikánus többségű Kongresszus a reformcsomag felszámolására. Az eddigi kezdeményezések azonban szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak.

A 2010-ben elfogadott törvény intézkedései fokozatosan – 2014-ig – kerültek bevezetésre. Így 2016-ra már körvonalazódni kezdett a reform pozitív hatása. Mindennek pedig az lett az egyik következménye, hogy a republikánusok egy olyan jogszabályt támadtak folyamatosan, amely egyre népszerűbbé vált az amerikaiak között. A Wesleyan Media Project összeállítása alapján pedig, míg a 2016-os választási évben a demokrata kampányhirdetések mindössze 10 százaléka foglalkozott az egészségüggyel, addig 2018-ban ez az arány már az 50 százalékot is meghaladta.

2016-ban a republikánus hirdetések 16 százaléka fókuszált az egészségügyre, 2018-ban pedig már 30 százalék felett járt az egészségügyi témák aránya.

Ezt követően, 2018-ban az un. félidős kongresszusi választások uralkodó témájává lépett elő a társadalombiztosítás, és számos elemző egybehangzó állítása szerint az egészségügyi reformnak jelentős szerepe volt abban, hogy a demokraták megerősödtek a választást követően a Kongresszusban.

Esély a demokratáknak?

Az amerikai demokraták szerencsés helyzetbe kerültek, hiszen sok év után abban a kivételezett pozícióban érezhetik magukat, hogy nem támadniuk kell valamit, hanem megvédeniük egy egyre nagyobb társadalmi támogatottsággal bíró törvényt.

Ráadásul a kutatások azt mutatják, hogy a demokrata előválasztáson szavazni szándékozók a legfontosabb kérdésként tekintenek az egészségügyre. Például az Egyesült Államokban örökzöld témának számító adócsökkentés, vagy a klímaváltozás elleni küzdelem sem sorolódott annyira előkelő helyre, mint az egészségügy.

A szeptemberi demokrata vita témái között is meghatározó volt az egészségügy. A két népszerű progresszív jelölt – Bernie Sanders és Elizabeth Warren – egy radikális reformot sürgetnének az egészségügy területén, amely többek között azt is jelentené, hogy a magánbiztosítókat kivezetnék a területről. Joe Biden korábbi alelnök, aki még mindig vezeti a demokrata jelöltek népszerűségi versenyét, amellett érvelt a vita során, hogy mindössze az Obamacare fokozatos kiterjesztésére lenne szükség.

Míg Biden részletesen érvelt amellett, hogy a két progresszív szenátor (jelenleg a népszerűségi verseny dobogós helyezettjei) által szorgalmazott elképzelések csak adóemelésekkel lennének finanszírozhatóak, a baloldali jelöltek ezt elismerve azt állítják, a magánbiztosítók rendszerének eltörlésével vagy radikális visszaszorításával sokkal kevesebb pénz szivárogna ki az egészségügyből profitáló biztosítók felé, és összességében olcsóbb és igazságosabb rendszert eredményezne.

A demokraták előválasztási vitáinak tehát meghatározó eleme az egészségügy, illetve annak az eldöntése, hogy melyik jelölt milyen programot valósítana meg ezen a területen. A választók érzékenyen figyelik, kitől mi várható társadalombiztosítási kérdésekben. Persze, ez nem jelentheti azt, hogy pusztán közpolitikai állításokkal lehet nyerni Donald Trump ellenében.

A szerző az IDEA Intézet elemzője.

Címlapkép: Elizabeth Warren facebok-oldala
Olvass tovább!