Ismertette az új Európai Bizottság összetételére és a leendő biztosokhoz tartozó feladatokra tett javaslatait Ursula von der Leyen, a Bizottság novembertől hivatalba lépő elnöke.
A kedd délben tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy Trócsányi László volt magyar igazságügyi miniszternek a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja a volt német védelmi miniszter. Ezzel Magyarországhoz került az a portfólió, amely elsődlegesen az Európai Unió tagországainak bővítésével és szomszédsági politikájával foglalkozik.
A magyar kormány von der Leyen listájára reagálva örömét fejezte ki, szerintük a magyar biztosjelöltnek szánt szomszédságpolitika és EU bővítése terület „az egyik legfontosabb portfólió és lehetőség arra, hogy az Európa Unió újabb tagállamokkal erősödjön.”
Az alelnök- és biztosjelöltek listáját még jóvá kell hagyniuk az Európai Tanács tagjainak, azaz a tagállamok vezetőinek. Mindegyik jelölt meghallgatáson fog részt venni az Európai Parlament előtt, hogy ismertesse a pozícióval kapcsolatos elképzeléseit, és megválaszolja a képviselők kérdéseit. Ezt követően a Parlament tagjai szavaznak arról, hogy jóváhagyják-e a biztosi testület egészét. Végezetül az Európai Tanács minősített többséggel kinevezi a hivatalba lépő Bizottságot. A most hivatalban lévő Bizottság megbízatása 2019. október 31-ig tart.
Az Európai Parlamentben helyet foglaló magyar képviselők közül már többen jelezték, hogy szavazatukkal nem fogják támogatni a fideszes Trócsányi jelölését. Facebook-oldalán közzétett bejegyzése szerint Ujhelyi István elvi okokból nem fog megszavazni egy olyan Európai Bizottságot, „amelyben az illiberális állam jogi főépítésze bármilyen pozíciót kaphat”. Az MSZP-s képviselő szerint ugyancsak megerősítést nyert azon korábbi döntésee, hogy magyar EP-képviselőként nem támogatta Ursula von der Leyen elnöki kinevezését sem. Szerinte „az pedig önmagában vicc, hogy egy jogállamiságot lebontó, EU-ellenes párt uniós biztosa fogja számon kérni a csatlakozni akaró országoktól a jogállamiságot és az európai értékeket”.
Vélhetően a Demokratikus Koalíció EP-képviselői is Ujhelyihez hasonlóan fognak eljárni, akik szeptember 4-én levelet írtak Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság megválasztott elnökének, amelyben arra kérték, hogy ne engedje, hogy Trócsányi megkapja a szomszédságpolitikáért felelős biztosi pozíciót.
Donáth Anna momentumos EP-képviselő ugyancsak a Facebookon reagált: szerint „rossz vicc”, hogy Trócsányira bíznák azt a portfóliót, amelynek vezetője a jövőben azért is felelős lesz, hogy számon kérje az EU-hoz csatlakozni kívánó országokon az emberi jogok védelmét, az európai értékek betartását és a koppenhágai kritériumokat.
Mi is írtunk korábban arról, hogy Trócsányi – akiről az elmúlt napokban még az a hír járta, hogy a humanitárius segélyezésért felelhet majd a Bizottságban – biztosi pozíciója a jelöltséggel még korántsem garantált: von der Leyen mögött igencsak szűk többség sorakozott fel nyár eleji megválasztásakor, a teljes Bizottságról szóló októberi szavazáson pedig bőven gördítenek elé újabb akadályokat elé a képviselők .
A volt magyar igazságügyi miniszteren kívül ismerősen csenghet a magyar füleknek a biztosjelölti listáról Didier Reynders volt belga külügyminiszter, most a jogállamiság területét is magába foglaló igazságügyi biztos pozíciójára jelölt politikus neve, aki a 2016-ban rendezett 56-os brüsszeli magyar filmfesztiválon üzent az Orbán-kormánynak, amikor azt mondta, „néha hasznos megnyitni a határokat és beengedni a menekülteket”.
Érdekesség még, hogy a von der Leyen által az Unió belső piacáért, illetve ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős biztosi posztra jelölt francia Sylvie Goulard ellen nyomozás folyik hazájában, mert a gyanú szerint „fiktív módon” alkalmazhatta európai parlamenti asszisztensét. Goulard két jobbközép párttársával egyetemben ezért távozott 2017-ben, egy hónap után a kormányból. Az EP-ben az eljárás már lezárult az ügyben, a felmerült szabálytalanságok eszerint akaratlanul és nem szisztematikusan történtek, Goulard ugyanakkor 45 ezer euró visszafizetésére kényszerült.
Ugyancsak nyomozás folyik a lengyel Janusz Wojciechowski ellen. Utána az OLAF vizsgálódik, méghozzá utazási költségvisszatérítések miatt.
A von der Leyen által vázolt összetétel szerint az új testületben nyolc alelnök lesz, közülük a három ügyvezető-alelnök kettős funkciót lát majd el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek. Ilyen ügyvezető-alelnöki pozíciót tölt majd be a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis is.
