Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Unióban nálunk a második legmagasabb a megelőzhető halálesetek száma

Az itthoni adatokhoz képest csak Romániában magasabb azon halálesetek száma, amelyek optimális egészségügyi ellátással vagy tájékoztatással megelőzhetők lettek volna – derül ki az Eurostat legfrissebb, 2016-os évre vonatkozó adataiból.

Az Unió statisztikai hivatala ettől az évtől módosított a számítási mechanizmusán, és azokat az haláleseteket is figyelembe vették, amelyek nem csupán megfelelő ellátással, de felvilágosítással is megelőzhetők lettek volna. Így a 2014-15-ös adatokhoz képest szinte minden tagállamban duplájára nőtt a megelőzhető halálesetek aránya, ám az egyes országok közötti rangsoroláson nem igazán változtatott.

Ez a mutató az egyik legfontosabb adat, amelyből következtetni lehet egy adott ország egészségügyi rendszerének minőségére.

A teljes közösség szintjén a 2016-ban 75 év alatt elhunyt 1,7 millió emberből 741 ezer esetében hatékony egészségügyi és megelőzési intézkedésekkel elkerülhető lett volna a halál, közülük 422 ezer esetében kimondottan a hatékony egészségügyi beavatkozás menthetett volna életet.

Míg az EU szintén 68, addig Magyarország esetében a 2016-os, 75 év alatti elhalálozások 80 százalékát minősíti elkerülhetőnek az Eurostat, ennél már csak Románia teljesít gyengébben. A harmadik helyen Litvánia szerepel.

Nem jobb a helyzet akkor sem, ha szétszálazzuk a (például felvilágosítással) megelőzhető, illetve a kimondottan egészségügyi beavatkozással elkerülhető haláleseteket. Előbbiek az összes haláleset 51,7 százalékát teszik ki Magyarországon, és ezzel szintén utolsó előttiek vagyunk a rangsorban, egyedül Szlovéniát előzve meg.

Az orvosi beavatkozással megelőzhető esetek az összes elhalálozás 27,8 százalékát teszi ki nálunk, eszerint a mutató szerint mérve pedig öt uniós tagállam (Románia, Szlovákia, Litvánia, Bulgária és Lettország) is rosszabbul teljesített.

Az elkerülhető halálesetek leggyakoribb oka a szívroham (15%), a légzőszervi daganatos megbetegedések (14%), a sztrók és az alkoholhoz köthető betegségek (7-7%), valamint a végbélrák (6%).

Az, hogy hazánk a sereghajtók között van az EU-ban az egészségügyi rendszer minőségét illetően, nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a kormány évről évre csökkenti az egészségügyi kiadások GDP-arányos költségeit. Ahogy arról nemrégiben mi is beszámoltunk, a KSH legfrissebb, 2017-es adatsora szerint először esett az elmúlt évtizedekben 7 százalék alá az egészségügyre eső GDP-arányos költés, a 6,9 százalékból is mindösszesen 4,8 százalék az állami költés. Ezzel még a visegrádi országok körében is gyengének számítunk.

(via Euronews)

Olvass tovább!