Carrie Lam, Hongkong kormányzója a mai napon bejelntette, hivatalosan visszavonja az utóbbi hetekben óriási tiltakozáshullámot kiváltó kiadatási törvényt. A kormányzó emellett azt is ígérte, a kormány kivizsgálja az elmúlt három hónap tüntetéseinek okait, melynek részeként a városállam fő tisztségviselőivel közösen közvetlen párbeszédet kezdeményeznek a hongkongiakkal, akik megoszthatják velük nézeteiket és sérelmeiket.

Bár Lam a társadalmi felháborodás nyomására július elején „halottnak” nyilvánította – vagyis felfüggesztette – a törvénytervezetet, a tiltakozás fókusza gyorsan kiszélesedett és a városállam autonómiájának Kínával szembeni védelmére helyeződött át.

A ma hivatalosan visszavont kiadatási törvény lehetővé tette volna, hogy az egyébként különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek – köztük Kínának és Tajvannak – adhasson ki gyanúsítottakat, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. Az egykori brit gyarmat 1997 július 1-én került kínai fennhatóság alá, ám megőrizte részleges autonómiáját, így például független igazságszolgáltatással rendelkezik. Az elmúlt években azonban erősödött Peking befolyása, amely már korábbi években is tiltakozásokat váltott ki a városállamban.

A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és a politikai menekültek ellen használná fel, ráadásul visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást, már lezárt ügyekben is. A bírálók megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát. Sokan Peking növekvő befolyását, és ezzel párhuzamosan Hongkong demokratikus jellegének további csorbítását látják a törvénytervezetben.

Bár egyik céljukat ma elérték a tüntetők, kérdés, hogy megelégszenek-e ennyivel: az utóbbi hónapok tüntetéssorozata során már a kormányzó lemondását is követelték, illetve a velük szemben tapasztalt brutális rendőri túlkapások miatt egy olyan független nyomozóbizottság felállítását is követelték, amely kivizsgálná a demonstrálókkal szembeni rendőrségi intézkedések jogosságát.

Utóbbival kapcsolatban Lam mai nyilatkozatában elmondta, szerinte nem nyomozóbizottságra, hanem egy külön hivatalra lenne szükség a rendőrségi fellépések kivizsgálásához.

Ugyanakkor azt is mondta, a kormány nem tolerálja az erőszakot a tüntők részéről sem, a rendőrség továbbra is végrehajtja a törvényeket. „Erőszak rázta meg a jogállam alapját, és veszélybe sodorta Hongkongot. (…) Nem számít mennyire elégedetlenek az emberek, az erőszak nem a megoldás.”

– mondta a kormányzó.

Egyesek szerint a a törvény visszavonása túl későn következett be, ami önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy megnyugtassa a dühös és frusztrált tüntetőket. Az elmúlt három hónap során a tüntetők betörtek már a törvényhozás épületébe és a város repülőterét is blokkolták, a kormányzat pedig egyre erősödő megfigyeléssel (az utcára felszerelt „okososzlopokkal”, kamerákkal) és nem ritkán könnygáz bevetésével reagált. A tiltakozások júniusi kirobbanása óta a hatóságok nagyjából hétszáz embert vettek őrizetbe.

A legutóbbi tüntetés hétvégén volt, amikoris a városállam polgárai újra ezrével vonultak az utcára, a tiltakozás pedig újra erőszakos összecsapásokba torkollt: a tüntetők egy része barikádokat emelt és Molotov-koktélokat dobált a rendfenntartó erők felé, akik könnygázzal és vízágyúkkal válaszoltak. Az este folyamán a rendőrök a metróban gumibotokkal léptek fel a demonstrálók ellen.

(Guardian)