Tovább folytatódik a Horthy-korszak antiszemita politikusainak, közszereplőinek rehabilitálása: Vácon ma szobrot állítottak annak a Kornis Gyulának, aki Horthy kormányzósága idején vezető oktatáspolitikusként olyan állításokat fogalmazott meg, mint például

„a zsidóság Keletről szabadon beözönölve, békésen először elhódította a magyarság anyagi, majd szellemi kultúráját. […] Fajával veleszületett radikalizmusa és utilitarizmusa egy félszázad alatt a magyarság szellemét megrontotta.”[1]

Kornis Gyula katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár és kultúrpolitikus volt, 1927 és 1931 között Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter közoktatásért felelős államtitkára, de már ez előtt is érdemi szinten befolyásolta az oktatáspolitika alakulását: több jelentős oktatási törvény előkészítésében és végrehajtásában is szerepe volt a 20-as évek első felében.

1921-ben, tehát egy évvel a zsidókat a felsőoktatásból kiszorító numerus clausus életbe lépése után megjelent Kultúrpolitikánk irányelvei című műve, amiben szerepel a fent idézett mondat. Ugyanitt szerepel az is, hogy a „nemzeti önismeretre való nevelés” kialakítása érdekében egyrészt fel kell venni az internacionalizmussal szembeni küzdelmet, másrészt pedig a magyar értelmiséget vissza kell „hungarizálni” „eljudaizálódásával szemben”.

A zsidók Kornis szerint túlzott befolyásának visszaszorítására ajánlatai is voltak a politikusnak, például javasolta, hogy figyelmet kell fordítani a magyarok gazdasági pályára történő nevelésére, mivel ezt a területet a társadalom

„úgyszólván teljesen átengedte egy idegen fajnak, mely aztán így szerzett vagyona és függetlensége alapján a nemzet érdekeivel éppen össze nem hangzó aránytalan hatalomra és kultúrára tett szert.”

Kornis 1931-1939 között kormánypárti országgyűlési képviselő volt, 1938-tól az országgyűlés elnökének pozícióját töltötte be. 1938 végén 15 képviselőtársával kiszakadt a Nemzeti Egység Pártjából, akikkel megalakította a Keresztény Nemzeti Függetlenségi Pártot. A párt programjában kitértek a „zsidókérdésre” is, amire lehetséges megoldásként elfogadták az első zsidótörvényt – aminek értelmében a szellemi szabadfoglalkozású pályák legfeljebb 20 százalékát foglalhatták el zsidók.

Kornis új szobra, aminek a váci Piarista Gimnázium és Kollégium épülete előtti felavatásán Rétvári Bence EMMI államtitkár és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is megjelent, illeszkedik az Orbán-kormánynak abba a jól dokumentált tendenciájába, hogy a Horthy-rendszert és szereplőit feldicsőíti, miközben antiszemitizmusukról és második világháborús bűneikről hallgat. Kornisnak egyébként nem ez az egyetlen szobra Magyarországon, Székesfehérváron is állítottak egyet néhány évvel ezelőtt. Ugyanazon a téren, ahol egy évvel később Hóman Bálintnak, a zsidótörvények egyik kidolgozójának állítottak szobrot állami támogatással.

Kiegészítés [2019.09.03. 14:00]: Kornis életművének megítéléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy a zsidósághoz való hozzáállása ellenére következetesen náciellenes nézeteket vallott, egyetemi rektorként fellépett az ottani antiszemita rendzavarásokkal szemben, 1938-ban pedig résztvett Imrédy Béla megbuktatásában is.

[1] Kornis Gyula. Kultúrpolitikánk irányelvei. Budapest: A magyar középiskolai tanárok nemzeti szövetsége, 1921.