Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Cigányozásból és ukránozásból nem lesz igazi demokrácia

Ez a cikk több mint 5 éves.

Az elmúlt időszakban az ellenzék nagyon belejött a külföldi vendégmunkások gyapálásába. A probléma által érintett városokban a kormányzat migránsozó kampányát és gyűlöletkeltő retorikáját másolják az ellenzék jelöltjei. Sőt, Szolnokon az ellenzék még jófajta cigányozást is bevetett (szerencsére azért a legtöbb helyen ilyet nem tolnak). Pedig ezek a kampánytechnikák valójában pont az antidemokratikus tendenciákat, az elitek hatalmát erősítik.

Ugyanis ezek a fajta kiközösítések és megosztások, egyes csoportok támadása a hatalom nyelve szerint íródnak. Mert nyilvánvalóan probléma, hogy a magyar munkaerő helyett ukrán vagy mongol vendégmunkásokat hívnak, akik olcsóbban és rosszabb körülmények között dolgoznak, mint a magyar dolgozók.

Csakhogy a tőke érdeke az, hogy ez úgy legyen kommunikálva, mintha az ukránok és magyarok, mongolok és magyarok között húzódna a konfliktus, és  nem az alacsony bérből és kiszolgáltatottságból fakadna. Hiszen kinek lenne gondja egy ukrán vendégmunkással, ha saját magának jó fizetése lenne, biztos helyen, kiváló munkakörülmények között?

Ennek elfedése viszont a tőke érdeke, hogy egymás ellen ugrasszák ezeket az embereket, és az olcsóbb munkaerővel lenyomják a magyar munkaerő értékét, és elvárásait. Ez ellen pedig nem úgy kell tenni valamit, hogy elkezdjük utálni az ukránokat, mert az a cégeket pont nem érdekli, hogy gyűlöljük-e az ukrán munkaerőt. Hanem épp ellenkezőleg, akkor lehet ezzel valamit kezdeni, ha megvédjük az ukrán munkaerőt is, és segítünk, hogy az ő esetükben is betartsák a szabályokat, és küzdünk azért, hogy ők is megkapják, ami jár nekik. Mert akkor nehezebb lesz a magyar dolgozót is kizsákmányolni az olcsóbb ukrán munkaerőre hivatkozva.

Amíg arról beszélnek a dolgozók, hogy a rohadt ukránok miatt rossz a bérük, addig sem beszélnek arról, hogy valójában szerveződni kéne, hogy mit javíthatnak a saját munkakörülményeiken a szakszervezetetekkel, politikai kiállással. Hogy min kellene egyébként a közösségnek, az önkormányzatnak a kormánynak javítania, hogy tisztességesebb bérek, biztosabb munkahelyek és jobb körülmények legyenek. A külföldi vendégmunkások utálata pontosan ezért csak eltéríti a dolgozók helyzetéről szóló beszédet, a megoldás és az érdekérvényesítés irányából egy olyan irányba, ahol nem lehet demokráciát építeni.

Mert a gyűlöletkeltés és a megosztás a hatalom nyelve, amiből nem lehet demokratikus működést építeni. A hatalmon lévők, a pénzzel és erőforrással rendelkezők, akiknek leginkább megadatik, hogy tegyenek a közösségért, és akik rendszerint leuralják az erőforrásokat, és a választott pozíciókat, hogy utána még több erőforrást sajátítsanak ki maguknak.

Ahhoz pedig, hogy ne ezzel foglalkozzanak az emberek, jól jön a hatalom nyelve, amely elmagyarázza, hogy nem a rossz bér, a rossz állami ellátás, a rossz szolgáltatások, a hiányos munkavédelmi fogyasztóvédelmi törvények, a közösség rossz irányítása, a korrupció, a politikusok rossz döntései tehetnek a problémákról, hanem valami olyan csoport, amely nem tudja magát megvédeni, nem tud tiltakozni, de amelyen letudják az állampolgárok vezetni a dühüket.

A cigányoknak adott támogatással az a probléma, hogy rosszul használják fel és ellopják a hatalmon lévők és az ő érdekkörükbe tartozó emberek, nem az, hogy a cigányság nem akar felzárkózni.

Az ukrán vendégmunkások kapcsán a probléma az, hogy a magyarországi cégek azért hoznak ide külföldi munkaerőt, hogy kizsákmányolják őket, és ezzel verjék le a magyar dolgozók bérét és követeléseit. Nem az a probléma, amit a hatalom nyelvén sugallni akarnak, hogy ezek direkt jönnek ide, hogy rossz bérekért dolgozhassanak, rossz munkakörülmények között.

Már persze ha a demokrácia szó alatt nem látszatképviseletet, hanem olyan rendszert értünk, amelyben minden polgár szava számít, és amelyben a tőke és emberei és az oligarchák, a mindenhol ott settenkedő lehúzó emberek, a médiamogulok nem tudják leuralni az államot az emberek összeveszejtésével.

Ahol a szuverenitás nem mások ellen, hanem a nép jogaira irányul. Ha viszont ezt értjük, akkor nem szabad ennek a hatalomnak a megosztó nyelvét használni, és nem szabad elterelni a közösségi beszélgetéseinket a problémák megoldásáról.

Címlapkép: MTI