Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A miniszter rájuk se hederít, a tűzoltók két hónappal meghosszabbítják sztrájkjukat Franciaországban

A francia tűzoltók még június végén kezdtek sztrájkba, és néhány napja úgy döntöttek, hogy 2 további hónappal hosszabbítják meg az akciót, mert egyelőre még szóba sem állt velük a belügyminisztérium. A munkabeszüntetés a kötelező minimumszolgáltatás miatt jelképes: transzparensek, feliratok jelzik az autókon és a kaszárnyák épületén, illetve a sztrájkban részt vevők karszalagjain: „Veszélyben a szakma, veszélyben a lakosság, értetek sztrájkolunk.

Forrás: Facebook

A belügyminiszter Christophe Castaner annak ellenére nem vesz tudomást a megmozdulásról az érintettek szerint, hogy az elégedetlenség általánosnak mondható. A sztrájk meghosszabbításához a szektor 9 szakszervezetéből 7 csatlakozott, a tiltakozás 100 megyei egység közül 90-re terjed ki. Bár a minisztérium közlése szerint a 40 500 profi tűzoltó csupán 5%-a vesz részt benne, a szakszervezetek szerint ez a szám 85%.

A dolgozóknak 4 fő követelésük van. Az első a veszélyességi pótlék felemelése a jelenlegi 19%-ról 28%-ra (a többi hasonló szakmához hasonlóan) – ez a pótlék 1990 óta nem változott, és bruttó, egyéb járadékok nélküli bérük csaknem ötödét teszi ki. Továbbá azt szeretnék, ha „masszívan” növekedne a hivatásosak száma, és ügyeleti napjaik 12 órásak lennének 24 helyett. Valamint azt, hogy csökkenjen a riasztások száma és javuljon saját biztonságuk.

Ez utóbbival kapcsolatban ugyan Castaner július végén jelezte, hogy a tűzoltók viselhetnének kamerát, de több érdekképviselet szerint ez nem megoldás, sőt, egyes helyeken plusz feszültséget okozhatna, ha a lakosság úgy érezné, ők „kémkednek”, „zsarut játszanak” idézi a Le Monde napilap a kételkedőket.

Havonta átlagban 120 agresszió éri a tűzoltókat, 2008 és 2017 között 220%-kal emelkedett a támadások száma. Igaz, hogy ezeket egyre nagyobb arányban jelentik, és az „agresszió” éppúgy lehet egy köpés, mint egy késszúrás – de abban mindenki egyetért, hogy az erőszak nemcsak fokozódott, hanem általánossá vált. Míg korábban inkább az úgynevezett érzékenyebb negyedekre volt jellemző, ma már bárhol megtörténhet: „ha tűzoltó vagy, már sosem mész azzal haza, hogy ma senki sem inzultált”, fogalmaz egyikük.

Forrás: Facebook

A Le Monde-nak nyilatkozók többsége szerint ez a jelenség azzal függ össze, hogy a segítségnyújtásban részt vevő állami szerveknél mindenütt létszámhiány van, ezért egy csomó helyre akkor is a tűzoltókat hívják, ha egyáltalán nem vág profiljukba. „A rendszer kifulladóban van, és találni kell valakit, ez a valaki pedig szisztematikusan egy tűzoltó.”

„Az esetek kilencven százalékában a rendőrök utánunk érkeznek, ha egyáltalán megérkeznek…” A százezer lakosú Roubaix városában például mindössze 4 rendőr mozgósítható az őrsön kívül.

A rendőrség létszámhiánya miatt rendszeresen az általános mentési és vészhelyzeti egészségügyi szolgáltatásokat is biztosító tűzoltókra maradnak például az ittasan vagy rossz idegállapotban elkövetett rendbontások, a verekedések vagy a családon belüli erőszak esetei. Az intervenciótól függően egyenruhájuk csak egy póló és nadrág, azaz semmi nem védi őket agresszió esetén – ráadásul az ilyen esetekre, ha pl. egy bántalmazott nőnek próbálnak segíteni, és a bántalmazó rájuk támad, nem is készítik fel őket, nem kapnak ilyen irányú képzést.

„Dühös tűzoltók” Bordeaux; forrás: Facebook

Hasonlóképpen, ha valaki éjszaka orvosi segítségnyújtást kér, az orvoshiánnyal sújtott településeken végül a tűzoltókat küldik ki – de mire megérkeznek, egy-másfél órás késéssel, a páciensek már elvesztették minden türelmüket. Ráadásul, ha beviszik őket a sürgősségire, ahol szintén óriási a túlterheltség, a frusztráció csak még nagyobb, ez pedig az agressziót táplálja.

Ahogy arról korábban írtunk, a sürgősségi osztályok jelentős részében is „sztrájkol” az ápoló személyzet Franciaországban, immár tavasz óta. Az ápolók nagyon hasonló helyzetben vannak, mint a tűzoltók: régóta rajtuk csattan egy kifulladóban lévő rendszer minden problémája és feszültsége.

A tűzoltókat ugyanis kevésbé érintik a „klasszikus” és évtizedes távlatban folyó leépítések az állami szolgáltató rendszerekben: csak 16%-uk „profi”, 80%-ban önkéntesek, 4% pedig Párizs és Marseille katonai tűzoltói tesznek ki. De ez az arány a jövőben változhat: tavaly először fordult elő, hogy a hivatásos tűzoltó képzésre kevesebben jelentkeztek,  mint amennyi a betöltendő hely volt.

A béremelés és a riasztások nagy száma a minisztérium szerint a megyei és települési önkormányzatok felelőssége, ugyanis ők a finanszírozók. A sztrájkolóknak viszont elegük van abból, hogy évek óta egymásra mutogatnak a döntéshozók. Szerintük a jelenlegi rendszer teljes átszervezésére lenne szükség, a hasonló feladatokat ellátó szakmák – a mentők, a rendőrök és a csendőrök – bevonásával, és bevezetve a 112-es hívószámot, amely az európai országok többségében üzemel.

(Le Monde)

Címlapkép: Facebook
Olvass tovább!