Mint ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, több mint ezer állami praxisban dolgozó fogorvos csatlakozott országszerte a szeptember 2-13. közötti figyelemfelkeltő akcióhoz, amelynek keretén belül csak az akut eseteket fogják ellátni a résztvevő fogorvosok. A 168 Óra most arról ír, hogy a tatabányai önkormányzat levélben fenyegette meg azokat a városi fogorvosokat, akik jelezték részvételüket a rendhagyó sztrájkban.

A városvezetés több levélben is kifejezte, hogy nem ért egyet a kezdeményezéssel, sőt utasította a fogorvosokat, hogy a rendelőkből távolítsák el azokat a tájékoztató anyagokat, amelyek az akció okait, a fogorvosok panaszait taglalják.

Az önkormányzat arra is felhívja a fogorvosok figyelmét, hogy munkajogi szempontból nem szabályos a fellépésük, a „figyelemfelhívó akció” intézményét nem ismerik a jelenlegi szabályozások. Így szerződésszegéssel vádolja azokat az állami fogorvosokat, akik részt vennének a „sztrájkban”.

Dr. Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség fogorvos tagozatának elnöke, a sztrájk szóvivője a 168 Órának elmondta: a polgármesteri hivatal meg akarja félemlíteni a fogorvosokat, illetve el akarja némítani a kezdeményezést. A szóvivő attól tart, a tatabányai példa ragadósnak bizonyulhat és más önkormányzatok is megpróbálhatják ellehetetleníteni a fogorvosok akcióját.

Nagy azt is kifejtette, a sztrájktörvény szerint valóban nem szabályos az akciójuk, ám az állami fogorvosok nem állami alkalmazottak, hanem szerződött vállalkozók, így a hagyományos értelemben nem is tudnak sztrájkolni. Ezért döntöttek a több mint ezer résztvevő egyszerre megy szabadságra.

A szóvivő szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az állami alapellátásban dolgozó fogorvosok nem szolgáltató, hanem finanszírozói a rendszernek, ugyanis magánpraxisukból befolyó pénzekkel finanszírozzák az állami praxisukban keletkező réseket.

Miközben ugyanis egy háziorvos havi 1,7 milliót kap az államtól a praxisa fenntartására, egy „sztk-s fogorvos” csak 900 ezret.

Ebből a rendelő berendezését, az alkalmazottak fizetését és a kezelések anyagi költségeit is állnia kell.

Ennek köszönhetően a háziorvosi rendelőkhöz hasonlóan az Állami Egészségügyi Ellátó Központ június 1-jei adatai szerint 243 fogorvosi praxis is üresen áll, a legtöbb ráadásul az ország legszegényebb régióiban található, ahol az emberek nem engedhetik meg maguknak a magánellátást. Az egészségügyi világszervezet (WHO) szerint az a legoptimálisabb, ha minden 2000 lakosra jut egy fogorvos, ha azonban csak az állami rendelőkben dolgozó fogorvosok egyre csökkenő számát nézzük, Magyarországon nem a legideálisabb a helyzet: több mint 600 ezer ember marad tartósan fogorvosi ellátás nélkül.

A két évvel ezelőtti tiltakozóakciójuk után a praxisoknak kiutalt 3 milió forintos egyszeri támogatással próbálta csillapítani a kedélyeket a kormány, a fogorvosok szerint azonban a támogatási rendszer átalakítására lenne szükség, amiből körülbelül 30 milliárd forint hiányzik.

Az egészségbiztosító túl keveset fizet a kezelésekért: egy foghúzásért például 320 forint jár, az ehhez szükséges eszközök azonban ennek többszörösébe kerülnek.

Csak az érzéstelenítő 250 forint, így a maradék 70 forintból kellene kigazdálkodni a fecskendőt, a tűt, a gézlapot, a poharat, illetve az orvos és az asszisztens munkadíját is.

(Mérce / 168 Óra)