Összeült Iszlámábádban az Indiával évtizedek óta hidegháborúban álló Pakisztán Biztonsági Tanácsa, a kedden, a vegyes hindu és muszlim lakosságú Kasmírban kialakult helyzet miatt.
Szerda este végül bejelentették, ki fogják utasítani Pakisztánból India legmagasabb rangú diplomatáit, és minden kereskedelmi kapcsolatot megszakítanak a régi riválissal.
Kamar Dzsaved Badzsva pakisztáni vezérkari főnök kifejtette, a most felfüggesztett, Kasmír autonómiáját biztosító 370-es cikkelyt az indiai alkotmányban ők „sohasem ismerték el,” és India jelenlétét a kettévágott térségben eleve illegitimnek tartják, a mostani katonai akció után viszont leszögezte,
„Pakisztán tudja a kasmíriakkal szembeni kötelességeit, és azok szerint is fog cselekedni.”
Mint arról a nemzetközi média is beszámolt, az indiai hadsereg a hét elején megkezdett akciója keretében bevonult az indiai autonóm tartomány területére, felfüggesztette annak békeszerződésben rögzített különleges alkotmányát, kiparancsolta a külföldi turistákat és sajtót a tartományból, majd egyszerűen lekapcsolta az internet- és áramszolgáltatást is, így teljes hírzárlat alá helyezte a 12 milliós tartományt.
Badzsva tábornok emiatt azt is közölte, Pakisztán „képes akár a végsőkig is elmenni”, ha India fenntartja Kasmír megszállását. Imrán Hán pakisztáni elnök pedig még kedden elítélte a beavatkozást, kiemelve, Narendra Modi indiai kormányának akcióját a kasmíri muszlim népesség „etnikai tisztogatása kísérleteként” ítéli meg.
Az újdelhi parlament kedden szavazta meg a speciális státuszú, északnyugati Dzsammu, Kasmír régiók és Ladakh kerület autonómiáját biztosító cikkely felfüggesztését, ez a gyakorlatban központi, direkt irányítás alá helyezné a tartományt, és évtizedek után lehetővé tenné, hogy a tartományon kívül születettek is ingatlant, földet vásárolhassanak Kasmírban.
A konfliktus még február végén kezdődött, amikor India légicsapásokkal válaszolt egy Kasmírban felrobbant és több tucat indiai speciális katonát meggyilkoló autósbombára. Újdelhi azonnal Pakisztánt és vezetését kezdte el vádolni a merénylet megszervezésével, őket „radikális iszlamistáknak” bélyegezve. Az iszlámábádi kormány azonban visszautasította a vádakat, és maguk is légicsapásokkal válaszoltak az indiai repülők Kasmír pakisztáni felében végrehajtott akcióira. Hadműveleteik során két indiai vadászgépet lelőttek, egy pilótát pedig fogságba ejtettek, őt azoönban Imrán Hán pakisztáni elnök ígérete szerint „békegesztusként” szabadon engedték március 1-én.
A most kialakult helyzetre azonban az 1971-es indiai-pakisztáni háború óta nem volt példa: a tartományban pedig 28.000 fős, indiai hadsereg mobilizálásával, és beküldésével válaszoltak a muszlim szeparatisták tiltakozására. Kiszivárgó riportok szerint az utcákon kijárási tilalmat bevezető indiai hadsereg brutálisan veri szét ezeket a tüntetéseket néhány nagyvárosban.
Mint mindig, a kasmíri helyzetet most is nagyon veszélyessé teszi, hogy az 1990-es évek óta mind India, mind pedig Pakisztán rendelkezik ballisztikus atomfegyverekkel, ezek bevetésére azonban mindeddig éppen a kölcsönös elrettentés miatt
A helyzetre jellemző, hogy Pakisztán után szinte azonnal a Kínai Népköztársaság is elítélte India lépéseit, és felszólította a szomszédos, szövetségi államot: a külügyiminzter szóvivője kifejtette, Peking mindig is elítélte a Kína nyugati és Pakisztán keleti határán történő indiai „annexiót.” A történelmi Kasmír legkeletibb csücskére, Akszai Csinre, amelyet a hetvenes években India ugyancsak annektált, ugyanis Kína is igényt tart.
Indiában a másfél hónapig tartó, a világ legtöbb választópolgárának részvételével lezajlott választáson Narendra Modi miniszterelnök, és győztes pártja a hindu nacionalista Bharatíja Dzsanáta Párt legfőbb kampányígérete éppen „a kasmíri helyzet megoldása”, tehát a tartomány muszlim lakosságának erőszakos „pacifikálása” volt, ez indult be tehát most, évtizedek óta nem látott erőkkel.
