Az Amerikai Egyesült Államok után az Egyesült Királyság is bejelentette, hogy az elmúlt időszak iráni tanker-eltérítései után hadihajókat vezényel a globális olajforgalom ötödét lebonyolító Hormuzi-szorosba, hogy azokkal kísérje a brit lobogó alatt hajózó kereskedelmi hajókat – írja a Reuters.
Az elmúlt időszakban az iráni Forradalmi Gárda három tankert is eltérített, az egyik a brit Stena céghez tartozó Impero volt, a másik a panamai lobogó alatt hajózó MT Riah, a harmadik, sajtóértesülések szerint iraki regisztrációjú hajót pedig vasárnap foglalták le.
Utóbbi két esetben az iráni kormány csempészettel vádjával tartóztatta fel a hajókat, a hivatalos indoklás szerint a környező, szintén olajexportőr országokba szállítottak iráni olajat.
Ennek oka, hogy az Iránt sújtó nemzetközi szankciók miatt az ország jóval nyomottabb áron tud csak olajat exportálni, mint a centrumországokkal szövetséges szomszédai, melyek a magasabb világpiaci árak miatt így jobban tudnak profitálni a kitermelésből.
A brit tankert viszont azután foglalták le, hogy a gibraltári brit hatóságok lefoglaltak egy iráni tankert, mely a vádak szerint Szíriába szállított volna illegálisan olajat.
Az Egyesült államok a helyzet eszkalációja miatt újra használatba vesz egy régóta elhagyott katonai repülőteret Szaúd-Arábiában, valamint miközben már jelen van hadihajókkal a térségben, felszólította a nyugati szövetségeseket hogy cselekedjenek hasonlóan az olajszállítmányok zavartalan célba juttatása érdekében.
Ennek megfelelően a brit kormány már jelezte, hogy saját akciót indít egy fregattal és egy rombolóval, valamint Ausztrália jelezte, hogy megfontolják a katonai hozzájárulást az amerikai misszióhoz. Linda Reynolds védelmi miniszter elmondta,
„Mélységesen aggódunk a növekedő régiós feszültség miatt, és mélységesen elítéljük a hajózást ért támadásokat az Ománi-öbölben. Ahogy mindig, most is hamarost eldöntjük, mi szolgálja legjobban saját érdekünket, és bizonyosan megtárgyaljuk az ügyet a miniszteri tárgyalásainkon. De továbbra is leszögezem, egyelőre nem született döntés.”
Németország azonban jelezte, nem küld hadihajókat a térségbe.
Heiko Maas német külügyminiszter kifejtette,
„Németország nem fog részt venni az Egyesült Államok tervezte és kivitelezte katonai misszióban”,
mivel a helyzet eszkalációja nem érdeke az országnak, az USA és Irán szembenállásának pedig nem megfelelő megoldása a térségben jelen lévő katonai erő növelése.
A feszültség a térségben alapvetően az iráni atomalku amerikai felmondásától izzott fel ismét, melyet a német kormány alapvetően ellenzett, az Egyesült Államok vezetése azonban nem volt meggyőződve a megállapodás hatékonyságáról, Iránt továbbra is atomfegyver gyártásával gyanúsítva.
Az alku felmondása után azonban Irán büszkén újságolta el a világnak, hogy folytatják a nukleáris fegyverkezési programot, így az Egyesült Államoknak immár nem kell gyanúsítgatnia.
