Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem kapott végkielégítést egy ápolónő, aki a Honvédkórházban dolgozott, most perel

Ez a cikk több mint 4 éves.

Egy ötgyerekes, diplomás ápolónő indított eljárást volt munkahelye, a Honvédkórház ellen, ugyanis miután nem volt hajlandó honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni, megtagadták tőle a végkielégítést. A nő ügyével a Magyar Helsinki Bizottság foglalkozik.

Az Országgyűlés tavalyi, utolsó ülésén a rabszolgatörvény mellett megszavazta a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényt is – ennek értelmében a honvédségnél, tehát a Honvédkórházban és tagintézményeiben is megszűnt a lehetőség civil közalkalmazottként dolgozni. A dolgozóknak mindössze pár napjuk volt eldönteni, hogy elfogadják-e az új feltételeket: mert bár honvédelmi alkalmazottként több pénzt keresnek, az új státuszok szigorúan korlátozta a véleménynyilvánítást (a főnöki utasítást nem bírálhatják, párt nevében és érdekében nem vállalhatnak közszereplést), a gyülekezési jogukat, valamint előre be kell jelenteniük külföldi utazásaikat a főnökségnek.

Az ápolónő ezeket a feltételeket nem szerette volna elfogadni, így nem írta alá a státuszát megváltoztató nyilatkozatot. Akik így tettek, azok nem kaptak végkielégítést sem.

A minisztériumi tájékoztató szerint azok, akik ezt az – egyetlen – lehetőséget nem fogadták el, azoknak a foglalkoztatása „a törvény erejénél fogva” megszűnik, ilyen esetben végkielégítés sem jár. Viszont ahogyan a Helsinki Bizottság rámutatott: hasonló munkahelyi átalakításokra (civil munkaviszonyból egyfajta közszolgálati jogviszonyra való módosítás) már több példa is volt, a kormányzati igazgatástól a rendőrségig, végkielégítést mindig kaptak a dolgozók, ezt tehát nem mondja ki semmiféle törvény.

A Helsinki Bizottság szerint a helyzet egyszerre törvénysértő, diszkriminatív és méltánytalan azzal a munkavállalóval szemben, aki azért vesztette el munkáját, mert alapjogainak egyoldalú korlátozását nem fogadta el.

„Nincs az rendben, hogy tisztességes munkát végzett emberek nem kapnak végkielégítést évtizednyi vagy hosszabb idő után sem.”

-írják.

A Magyar Helsinki Bizottság igény esetén ingyenes jogi segítséget, kapacitástól függően pedig ügyvédi képviseletet nyújt minden olyan közalkalmazottnak, aki a honvédségnél dolgozott, ám nem írta alá a nyilatkozatot, ezért elesett a végkielégítéstől is.