Hétfő éjszaka a 15. kerületi rendőrök őrizetbe vették H. Bélát, életvitelszerű közterületi tartózkodás miatt. Az esetről az Utcajogász szerzett tudomást, és rögtön oda is siettek az elzárás helyszínére, ahol kiderült, hogy éppen akkor engedik ki az idős hajléktalan embert a zárkából, mert az orvosi vizsgálat szerint egészségi állapota olyannyira rossz, hogy nem tartható őrizetben.

A Mérce érdeklődésére az Utcajogász társelnöke, Kalota Ágnes közölte, hogy azért is érdekes ez az eset, mert a hajléktalanokat célzó törvény értelmében ha nem lehet végrehajtani valakivel szemben a büntetést (elzárás vagy közérdekű munka), akkor meg kell szüntetni ellene az eljárást.

Az Utcajogász álláspontja pedig az, hogy H. Béla

„olyan állapotban van, ami kizárja az elzárást és a közérdekű munkát is.”

Ezt alátámasztani látszik az a tény, hogy H. Bélát már kedden kora délután orvosi utasításra kiengedték a fogdáról. Ennek ellenére az Utcajogász úgy tudja, hogy mégis indulni fog eljárás az érintett ellen, ezért a szervezet vállalja a szabálysértési eljárás elé néző H. Béla képviseletét.

H. Béla egyébként korábban zenészként dolgozott, munkája során többször járt külföldön is. Manapság használt elektronikus alkatrészekből készít fülhallgatókat, amíg lehetett, a Petőfi Csarnoknál lévő bolhapiacon adta el ezeket.

H. Béla elmondása szerint idén februárban egyszer már bevitték a rendőrök hasonló váddal, de abban az esetben is el kellett őt engedniük az egészségi állapota miatt.

Az Utcajogász korábban az Alkotmánybírósághoz fordult (több bíró, ügyvéd és egyéb jogi szervezethez hasonlóan), hogy semmisítsék meg a hajléktalanokat célzó, utcai tartózkodást tiltó törvényt, amely szerintük sérti az alapvető emberiesség elvét.

Akkor az Utcajogász egy 2012-es hasonló ügyben hozott döntése alapján fogalmazta meg kérését:

– a tényállás valójában egy élethelyzetet, az utcán való élést minősíti büntetendőnek, amely önmagában súlyos krízishelyzetet jelent az érintetteknek, akik valódi alternatíva helyett kénytelenek a közterületen élni,

– nincs legitim indoka annak, hogy a szociális ellátás körébe vont élethelyzetet kriminális magatartássá nyilvánítson a törvényhozó,

– az Alaptörvény II. cikkében szabályozott emberi méltóság védelmével összeegyeztethetetlen önmagában azért társadalomra veszélyesnek minősíteni és büntetni azokat, akik lakhatásukat valamely okból elvesztették és ezért a közterületen élnek, de ezzel mások jogait nem sértik, kárt nem okoznak, más jogellenes cselekményt nem követnek el,

– sérti az egyén emberi méltóságából folyó cselekvési szabadságát, ha az állam a büntetés eszközeivel kényszerít a szociális szolgáltatások igénybe vételére.

Mint azt a Mérce is megírta, Magyarország Alkotmánybírósága nemrég kimondta, hogy az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” tilalma nem alaptörvény-ellenes, viszont a szankciók alkalmazásakor az államnak „fokozott körültekintéssel” kell eljárnia.

Az Alkotmánybíróság honlapján fellelhető tájékoztatás szerint csak akkor szankcionálható egy személy, ha a cselekmény elkövetésekor igazolható, hogy az ellátórendszerben való elhelyezése biztosított.

A tavalyi év végén több bíróság is elutasította az előállított hajléktalan emberek felelősségre vonását, helyette alkotmányossági panaszt emelt. Az indítványokat azért nyújtották be, mert a rendelkezést a jogállamiság elvével és az emberi méltósághoz való joggal is ellentétesnek találták. Az indítványokat az Alkotmánybíróság utasította el, egyrészt azért, mert szerintük a rendelkezés nem alaptörvény-ellenes, másrészt mert

„egy alaptörvényi tilalom megszegését, tehát egy jogellenes magatartást az Alaptörvény nem védi.”

A Mércén nemrég Jámbor András írt publikációt az önkormányzati választások közeledtével felpörgetett hajléktalan-vegzálásról.