Tüzetesebben is átvizsgálta a Népszava a kormány 2020-as költségvetésben belengetett, családtámogatásra fordított horribilis nagyságú költségvetési tételét. Nemrég közölte ugyanis Varga Mihály gazdasági miniszter, hogy számításaik szerint jövőre 2227 milliárd forint jut majd családtámogatásra.

Ha azonban megnézzük, pontosan milyen kiadási tételek tartoznak ebbe a kategóriába a jövő évi költségvetésben, meglepő tételekre bukkanhatunk.

Ott van például a Nők-40 program keretében bevezetett korkedvezményes, női nyugdíj, amely a propagandszámok szerint ugyancsak családtámogatás, bár eddig sohasem csapták hozzá ezt a tételt a családpolitikai intézkedésekhez.

Egy másik feltűnő tétel pedig a 2008-ban, a Bajnai-kormány által megszüntetett örökösödési adóval a számítások szerint 37 milliárd pluszt hagy a családoknál (egyébként jellemzően a tehetősebbeknél). Itt tehát kifejezetten egy, az Orbán-rendszer előtti intézkedés hatásait próbálják új, kormányzati intézkedésként számszerűsíteni.

Ám további, nem szorosan családpolitikai intézkedések is ide kerültek: például a Nemzeti Eszközkezelő által korábban a devizahiteles mentőcsomaghoz megvásárolt ingatlanok (ócsai „lakópark”), avagy az Erzsébet-táborok finanszírozása, vagy például a Kopp Mária Intézet és a Családbarát Ország Nonprofit Kht. – azaz a kormányzathoz kötődő intézetek – közvetlen költségvetési támogatása is (összesen 201 milliárd forint).

De ebbe a kategóriába került az Orbán Viktor által már korábban bejelentett szja-kedvezmény is, amelyet a négygyermekes anyák kapnának jövő évtől. Ugyanakkor az adókedvezmények sem tartoztak eddig szorosan a családpolitikai intézkedések körébe. Ez plusz 22 milliárd forintot jelent.

A Népszava végül összesen 350 milliárd forintnyi olyan elemet talált a 2020-as családtámogatási összegben, amelyek 1. eddig is létező támogatások, „átcímkézve”, 2. semmi közük a jelenlegi kormányzat intézkedéseihez, azon kívül, hogy nem vezették be újra az örökösödési adót.

A költségvetésben feltűnő továbbá, hogy családpolitikai kedvezmények két klasszikus pillére, a családi adókedvezmény és a családi pótlék 2020-ban először helyet cserél, és a NER által favorizált adókedvezmények – amelyek itt ismét főleg a középosztályt érintik – immár 358 milliárd forintos költséget jelentenek az államnak, míg a jóval nagyobb réteget érintő családi pótlék 305 milliárd forintot. Ezzel az Orbán-kormányok konzervatív társadalompolitikai fordulata is befejeződni látszik.

További, 146 milliárd forintot szán a kormányzat Orbán „családvédelmi akciótervének” bevezetendő, további elemeire. Ennek integráns része a jövőre induló „falusi CSOK”, amelyről ugyancsak tegnap derült ki, hogy éppen a rászorulók számára nem lesz elérhető, a magán-pénzintézetek azonban eddig nem is nagyon kapkodtak az itt lehívható, 60 milliárd forintos lehívható keret.

Hasonló típusú, a fogyasztást mozgató, és főleg a magántőkének előnyt jelentő intézekdése a tervnek a CSOK-nál népszerűbb családi autóvásárlási kedvezményre és babaváró hitelre szánt támogatás (26,1 milliárd forint).

A családvédelmi akcióterv általános intézkedéseiről elmondható egyébként, hogy azok a Magyarországon egyébként is emelkedő mértékű társadalmi egyenlőtlenséget élezhetik tovább, azok a családok kapnak ugyanis szinte kizárólag segítséget, akik már amúgy is tehetősebbnek számítanak a társadalomban, míg azoknak akik a peremen ragadtak, sem a mobilitását, sem pozíciói legalább minimális javítását nem segíti elő.