A kormányhivatal szerint azért érnek kevesebbet a Hős utcai ingatlanok, mert sok ott a munkanélküli

Az elmúlt napokban határozat született arról, hogy 5 és félmillió forint kártalanítás megfizetése mellett az önkormányzat kisajátíthatja az egyik Hős utcai tulajdonos lakását – írja az MTI-nek elküldött sajtóközleményében a Hős utcai lakók érdekképviseletét ellátó Kontúr Egyesület. Az egyesület szerint nemcsak, hogy jócskán áron aluli a lakás megállapított értéke,  de maga a kisajátítási eljárás megindításának alapja sem volt jogszerű.

Korábban írtunk arról a Mércén, hogy a kőbányai Hős utca 15/A és B alatt található ingatlanok sorsa lényegében eldőlt, a házakat le fogják bontani, és a helyére sportpálya fog épülni. Az itt található lakások egy része önkormányzati tulajdonú, a lakókat tehát könnyedén utcára teheti az önkormányzat, cserelakást pedig – amik jellemzően a Hős utcaihoz hasonló szegregátumokban vannak – csak akkor kaphatnak, ha nincs tartozásuk, illetve ha határozatlan idejű szerződésük van.

A magántulajdonban lévő csaknem 100 lakást pedig elkezdte felvásárolni Kőbánya önkormányzata, azokkal a tulajdonosokkal szemben pedig, akik nem adják az ingatlanjaikat, kisajátítási eljárást indított.

Ilyen az a lakás is, amelyért most 5 és fél millió forintot ajánlott az önkormányzat. Ez az értékbecslés, ami alapján a Fővárosi Kormányhivatal ezt az összeget meghatározta, a Kontúr álláspontja szerint nevetséges.

Az Egyesület közleménye szerint a kormányhivatal egyrészt 2017-es árak segítségével határozta meg, hogy mennyit ér egy Hős utcai lakás 2019-ben. „A józan ész mellett a kisajátítási törvénnyel is teljesen ellentétes, hogy elavult adatok alapján határozzák meg a kártalanítás összegét” – írják.

Ráadásul a Kormányhivatal szerint az alacsony kártérítési összeget az alábbi  szempontok is indokolják:

  • „figyelembe kell venni azonban az ingatlan közvetlen környezetének társadalmi körülményeit is”

  •  „Az épületben lakók foglalkoztatottsága jócskán elmarad a fővárosi átlagtól, a munkanélküliek aránya itt lényegesen nagyobb.”

  • „az épület felújításra szoruló műszaki állapota (…) ingatlanpiaci szempontból nem keresett”

  • „A terület (…) bűneseteivel és botrányaival hívta fel magára a közvélemény figyelmét. (…) A bűncselekmények száma megnövekedett.”

Az érdekvédők szerint ezek a szempontok egyrészt azért felháborítóak, mert ilyen árbefolyásoló tényezőkről szó nincs a kisajátítási törvényben. Másrészt pedig az épületek műszaki állapotával és a bűncselekmények számával kapcsolatban leszögezik: a Kőbányai Önkormányzat mint a társasház többségi tulajdonosa, és mint az házat kezelő Vagyonkezelő tulajdonosa is „mindent megtesz azért, hogy az épület egyre rosszabb műszaki állapotban legyen”; az állam pedig régóta semmit sem tesz azért, hogy a droghelyzet ne romoljon a területen.

Maga a kisajátítási eljárás pedig eleve azért jogszerűtlen a Kontúr szerint, mert ingatlant kisajátítani, ha a tulajdonos nem akarná eladni, a hatályos magyar jogszabályok szerint nem lehet csak úgy: csupán bizonyos esetekben, bizonyos közérdekű célokból.

A„közérdekű cél” „a helyi építési szabályzat szerint egységes övezeti kezelés” volna. De az önkormányzat saját rendelete szerint az övezetben, melyben a Hős utca 15/A-B. található, állhat lakóépület is – csak új lakóépület nem építhető. A cél részletes indoklásában a sportberuházás megvalósítását említi az önkormányzat. Hogy ezt pont ezen a telken kell megvalósítani, és máshol nem lehetséges, azt semmivel nem támasztják alá – írják.

Az érintett lakó jogi képviselőjével bírósághoz fordul.

„Az 5 és fél milliós összegből nyilvánvalóan nem lehet nemhogy Budapesten, de még olyan helyen sem más ingatlanhoz jutni, ahol hosszú távon fenn tudja magát tartani az ember (magyarul: ahol van munkahely)”

– írja a Kontúr.

Ez volt egyébként az első kisajátítási határozat a Hős utcában, ahol eddig négy kisajátítási eljárást indult, még idén áprilisban. Kontúr már akkor is elmondta ezekről az eljárásokról, hogy egyik félnek sem állnak érdekében, mivel a lakástulajdonosoknak harcolniuk kell a magasabb összegért, vagy egy cserelakásért, a lakótömb lebontása pedig elhúzódik, amíg a kisajátítási eljárások valamiféle konszenzussal nem zárulnak.

(MTI OS, Mérce)

Címlapkép: GOOGLE STREET VIEW
Olvass tovább!