A Magyar Hírlap ma reggel Továbbra sincs nagy tanárhiány címmel közölt anyagával igyekezett az ellenzéki sajtó orrára koppintani, miután a napokban körbeszaladt a hír, hogy elég nagy a tanárhiány, és ez várhatóan a jövőben tovább súlyosbodik majd.
A Kozigallas.gov.hu-ra hivatkozva a lap 2-3000 betöltetlen álláshellyel számol (más számítások szerint van az 3600 is), majd idézi Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ elnökét, aki korábban azt mondta,
„ez a nyaranta természetes fluktuáció, ilyenkor költöznek, váltanak munkahelyet a tanárok, betöltetlen álláshelyek vannak, de nincs országos pedagógushiány”.
Mindez azonban még így is, a „természetes fluktuáció” mellett sem megnyugtató, hiszen feltételezve, hogy nyáron a tanárok egy része munkahelyet vált, még mindig nem magyarázat arra, mi lesz azokkal a pedagógusokkal, akik viszont a következő időszakban nem A-ból B-be, hanem nyugdíjba vonulnak majd.
Márpedig ők nincsenek kevesen: a Nemzeti Pedagógus Kar számításai szerint a következő öt évben mintegy 15 ezren, az ezt követő 5-5 évben pedig 30-30 ezren mehetnek nyugdíjba, 15 éven belül tehát 60-70 ezer tanár távozhat a közoktatásból.
Rétvári Bence államtitkár nem aggódta túl ezt a kérdést, nemrég öntudatosan jelezte, hogy az elmúlt években kétszer annyi pedagógus kezdte meg a pályát, mint ahányan nyugdíjba mentek. 2010 óta közel 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, 2018-ban pedig már összesen 9854 hallgatót vettek fel erre a területre, és míg 2016-ban 3345, 2017-ben pedig 2234 fő ment nyugdíjba, ugyanakkor ebben a két évben 5598 és 6324 frissen végzett pedagógus állt munkába.
Csakhogy van egy kis szépséghibája ennek a számsornak: az államtitkár ugyanis azzal már nem büszkélkedett, hogy a pedagógushallgatók jelentős része sosem jut el addig, hogy tanítani kezdjen, és a pályaelhagyók száma is igen magas.
Ez már csak az Emberi Erőforrások Minisztériumának válaszából derült ki, amelyet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére küldtek meg.
vegyük például a 2018/19-es tanévet: 12.634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést, diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pedagógus pályára lépők száma pedig éppen hogy csak meghaladta a 6 ezret – írja a Népszava.
És bár persze azok, akik az elmúlt tanévben kezdtek tanítani, korábban is kezdték meg a képzésüket, a lap szerint az arányok évekre visszamenően szinte változatlanok. A 2013/2014-es tanévben például 13 874-en kezdték meg tanulmányaikat ezen a területen, a diplomát szerzők száma 8 ezer volt, a pályakezdőké kicsivel kevesebb mint 6 ezer. A legnagyobb különbség a képzésbe belépők és a pályakezdők számában 2014/2015-ben volt: több mint 15 ezren kezdték meg tanulmányaikat, a végzettek közül pedig csak 5 ezren kezdtek tanítani.
A lap megkereste Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét is, aki jelezte: számításaik szerint a kezdő pedagógusok mintegy 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát.
