Egy hónappal ezelőtt már írtunk arról, hogy mekkora a baj most a tűzoltó szakmában: egyre kevesebb embert vonz, nem véletlenül. Az évtizedekig biztos egzisztenciát biztosító szakmában 2019-re hatalmas lett a létszámhiány – erről pedig most a 24.hu is készített egy körképet.

A 2012-es átalakítás előtt sorban álltak a fiatalok, hogy tűzoltók lehessenek, most viszont alig van jelentkező. Az első döfés a korkedvezményes nyugdíj eltörlése volt: egy tűzoltó akár ötven évesen is nyugdíjba mehetett, leszerelés után viszont jellemzően civilként is el tudtak helyezkedni.

Most viszont a pályán maradó, idősebb tűzoltóknak is ugyanúgy teljesítenie kell a fizikai teszteken, mint a fiatalabb kollégáinak: miután ezen rendszeresen megbuknak, áthelyezik őket „fénymásolópapír-cserélőnek”.

Emellett viszont a pályakezdő tűzoltóknak egyre kevesebb elvárásnak kell megfelelnie: sem a büntetett előélet, sem a „labilis személyiség” nem számít hátránynak, viszont kötelezővé tették az érettségit.

A központosítási intézkedések fényében a tűzoltóság önálló nevét is elvesztette, 2012 óta a „katasztrófavédelem” alá tartozik minden ilyen szakma. Ennek megfelelően a riasztási rend is megváltozott: eddig a 105-öt hívva a legközelebbi tűzoltó-laktanyán csörgött fel hívásunk után a telefon. Most viszont a 112-t tárcsázva az ország két tevékenységirányítási központja egyikében, vagy Miskolcon, vagy Szombathelyen fut be a hívás, ahonnan az ottani ügyeletes továbbítja a bejelentést az ország megfelelő részébe, jelentősen lassítva a folyamatot.

De ezek mellett probléma még:

• a felszerelés használhatatlansága,
• az újfajta tűzoltókocsik alkalmatlansága,
• a tűzoltók és a katasztrófavédelmi főnökség között húzódó konfliktusok
• és a bérezés.

A 2015-ben bevezetett életpálya-modellben ígértekből (versenyképes jövedelem, lakhatási támogatás és megtakarításos biztosítás) pedig semmi sem valósult még meg, derül ki a 24.hu riportjából.