Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A jelenlegi tendenciák alapján India jelentős része lakhatatlanná válhat a klímaváltozás miatt

Miközben ahogy beszámoltunk róla, az ország egyes részein soha nem látott szárazság keseríti meg a lakosság életét, Indiában idén nyáron eddig több, mint száz ember haláláért felelős közvetlenül a szubkontinensen szokatlanul súlyos hőhullám, miközben alig kezdődött el a július, és a nyár további részében még komolyabb kánikula várható – írja a CNN ázsiai kiadása.

Az elkövetkezendő években pedig csak súlyosabb lesz a helyzet, sőt, amennyiben nem csökken radikálisan a globális üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás, az évszázad végére az ország egy része alkalmatlan lesz az emberi életre.

A tavaly ősszel nagy port kavart, klímaváltozással kapcsolatos jelentést jegyző Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) elemzése szerint Indiát fogja az egyik legsúlyosabb módon érinteni a klímaváltozás. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) álláspontja szerint pedig amennyiben sikerülne csökkenteni az ÜHG kibocsátást, akkor is az emberi szervezet tűréshatárát fogják fenyegetni a klimatikus viszonyok az ország számos pontján.

„A jövőben a hőhullámok még akkor is súlyosabbak lesznek, ha számottevően csökken a klímaváltozás mértéke és rendkívül súlyosak, amennyiben nem”

– mondta Elfatih Elktahir, az MIT hidrológia- és klímatudomány professzora.

Jelenleg is csaknem kibírhatatlan a helyzet – India középhőmérséklete 2000 és 2017 között 1,7 fokkal, 24,6-ról 26,3-ra emelkedett.

Az országban az számít hivatalosan hőhullámnak, ha két egymást követő napon legalább 4,5 fokkal meghaladja a hőmérséklet a helyi normál hőmérsékletet – ez a fővárosban, Delhiben pl. 45 fok – és akkor számít egy hőhullám súlyosnak, ha az eltérés két egymást követő napon legalább 6,4 Celsius fok.

Az elmúlt évben 484 hivatalos hőhullám volt az országban – szemben a 2010-es huszoneggyel.

Júniusban 50,6 fokkal csaknem megdőlt a valaha mért legmagasabb hőmérséklet rekordja, Delhiben pedig 48 fokkal meg is dőlt a korábbi havi rekordhőmérséklet, miközben a legszegényebb államban (India államok szövetségi rendszereként működik), Biharban öt napra bezárták az oktatási intézményeket, miután több, mint száz ember vesztette életét a hőhullám következtében.

Felhívták továbbá a lakosság figyelmét, hogy a nap legmelegebb részeiben ne merészkedjenek ki az épületekből – aminek már csak azért sincs sok értelme, mert emberek millióinak kell a szabad ég alatt dolgozniuk, hogy előteremtsék megélhetésük költségeit.

AK Sahai és Sushmita Joseph, az Indiai Trópusi Időjárási Intézet munkatársai szerint

„dióhéjban a jövőbeli hőhullámok egész Indiát érinteni fogják”.

A hőhullámok és a hőmérséklet emelkedése pedig ezekkel összefüggő, egymást erősítő jelenségekkel is együtt járnak, mint a még súlyosabb szárazságok, aszályok, melyek az emberek élete mellett a terméshozamokra is hatással vannak, extrém időjárási jelenségek, rövid, de sokkal intenzívebb monszun időszak ami áradásokat okoz, miközben a vizet nem tudják megfelelően hasznosítani, stb.

Az MIT szakértői két lehetséges esetet vizsgáltak az IPCC előrejelzései közül: az egyik szerint, amennyiben minden a jelenlegi tendenciáknak megfelelően alakul, jelen tudásunk szerint 4,5 fokkal lesz melegebb az évszázad végére, mint az iparosodás előtt volt, a másik egy optimistább számítás, mely szerint a melegedés két és egynegyed fok lesz.

Mellesleg mindkettő a párizsi két fokos vállalás fölött van, habár azon vállalás tartására vajmi kevés hajlandóság látszik a globális tőkés rendszerben működő gazdaságok és piaci szereplők részéről, ahogy a 2015-ös egyezmény aláírása óta eltelt négy évben az is kiderült, az abban vállalt (és be nem tartott) intézkedések nem lennének elegendőek a kitűzött célon belül maradáshoz.

Mindenesetre az optimistább becslés szerint Dél-Ázsiában nem lenne lakhatatlanná váló terület – habár kellemesnek se lehetne nevezni a kialakuló viszonyokat – azonban a négy és fél fokos hőmérséklet-emelkedés esetén az ország észak-keleti részén és Banglades területén elterülő Chota Nagpur fennsík alkalmatlanná válna az emberi életre.

Ugyanakkor közel lakhatatlanná válna Dél-Ázsia jelentős része: a Gangesz folyó termékeny és jelenleg igen sűrűn lakott völgye, ahogy a szintén magas népsűrűségű északkeleti- és keleti part, Srí Lanka északi része, valamint az Indus völgye Pakisztánban.

Ez több, mint egymilliárd ember lakhelyét jelenti

– és a világ többi részére ez a vizsgálat nem terjed ki, mindössze Dél-Ázsiára.

Amennyiben pedig nem történik globális szintű, radikális paradigmaváltás a gazdaságban, a termelőeszközök és a javak elosztásában, vagyis amennyiben továbbra is a jelenlegi berendezkedésének megfelelően, a kevés kézben összpontosuló tőke végtelen növelésének logikája szerint zakatol tovább a globális kapitalizmus, a katasztrófa elkerülhetetlennek tűnik.

Olvass tovább!